Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés úgy merülhet fel, hogy indokoláskérés keretében többszöri kérdésfeltételt követően az ajánlattevő módosítani kívánja a korábban benyújtott indokolását. Ebben az esetben, amennyiben nem az ajánlattétel részeként kíván az ajánlattevő módosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem adják meg azt a határidőt, amelyen belül az ajánlatkérőnek válaszolnia kell. A határidők arra az esetre vonatkoznak, ha az ajánlati vagy részvételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb kell megadni a választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A külföldi kapacitást biztosító bevonása esetében először is regisztrálni kell a szervezetet az EKR-ben, másként nem tudja az ajánlattevő kapacitást biztosítóként bevonni, kiválasztani az eljárás során.Ehhez nem csupán olyan meghatalmazás kell, amely engedélyezi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya a 69. § (11) bekezdés értelmében, hogy külföldi ajánlatkérő által meghatározott elektronikus adatbázisban, mely az e-Certis értelmében igazolásra alkalmas, az ajánlatkérőnek magának kell megkeresnie a vonatkozó információt. Amennyiben nem magyar nyelvű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló időnek az összegezés megküldését követő tíz napon belülre történő korlátozására irányul. Az indokolás értelmében a határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszából: […] Hasonló eset történt a D.521/2019. ügyben, ahol az ajánlatkérő az összegezést megelőző döntésével érvénytelenné nyilvánította a kérelmező ajánlatát, valamint a nyertesen kívül az (...) Kft. ajánlata is érvényes lett, mely döntéseket a kérelmében a kérelmező nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] A T/8039. számon benyújtott törvénymódosítás indokolása értelmében a módosítás 17. §-ának 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjai szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások tekintetében az alvállalkozói teljesítés mértékének korlátozását már hatályon kívül helyezték. A közös ajánlattétel a Kbt. szerint egyetemleges felelősséget jelent, melyet nem lehet alvállalkozói szerződéssel korlátozni.A Kbt. 35. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
Kapcsolódó címke:
1
23
24
25
101