Irányadó ajánlat keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Tehet-e rosszabb ajánlatot az újraversenyeztetés során az ajánlattevő, vagy egyre csak jobbat vagy azonosat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés azon a gyakori félreértésen alapul, amelyet a Kbt. 105. § (4) bekezdésének utolsó mondata rögzít.A fentiekben megjelölt rendelkezés szerint az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos, vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Közbeszerzési szakmai képzettség elszámolása

Kérdés: Milyen formában számolhatom el a közbeszerzési felsőfokú végzettségemet, mint FAKSZ, ha nincs meghirdetve, és gondolom, engedélyeztetve sem FAKSZ-képzésként?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon végzettséget (közbeszerzési menedzser, közbeszerzési szakjogász stb.).A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. Korm. rendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kapacitást biztosító szervezet megfelelősége

Kérdés: Szükséges-e, hogy a kapacitást biztosító szervezet minden feltételnek megfeleljen, amelyet igazol?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra keresi a választ, hogy milyen egyéb feltételeknek kell megfelelnie a kapacitást biztosító szervezetnek a kapacitás biztosítása mellett.Egyrészt fontos, hogy az ajánlatkérő által előírt kizáró okok hatálya alá nem eshet (Kbt. 62-63. §), melyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok feltételezi, hogy legalább két (nem feltétlenül érvényes) ajánlat határidőben érkezzen be az eljárás során, melynek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Független akkreditált szaktanácsadó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó lettem, de ezt megelőzően az EKR-ben nem jelentem meg saját jogon, hanem csak a megbízóim kódjával. Az előzőek miatt szükséges-e, hogy szaktanácsadóként jelenjek meg, vagy egyszerűen regisztrálok? (Az EKR FAKSZ-jegyzékben nem találom magam, tehát vélhetően ide külön kell jelentkezni.)
Részlet a válaszából: […] A független akkreditált szaktanácsadói státuszt és az EKR-ben meglévő jogosultságokat el kell választani egymástól. Az EKR szaktanácsadói jelentkezés külön regisztrációt igényel, melyet saját jogon kell megtenni a FAKSZ-nak. Erre kötelező előírást tartalmaz az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 156. §-ának (4) bekezdése nemcsak nemzetbiztonsági okból, hanem ennél általánosabb okból, jelesül kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek miatt teszi lehetővé a szerződés megkötésének engedélyezését az alábbiak szerint:Ha halasztást nem tűrő, kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Felolvasólap javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-rendszerben a felolvasólapon az ajánlati árat két tételben kértem (A gép és B gép), de az összesített árat értékelem. Hogyan kezeli ezt az EKR? Tudok benne javítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra az esetre utal, amikor a felolvasólapon hibát vét az ajánlattevő, és ennek megfelelően más eredmény kellene, hogy az összegezésben megjelenjen, mint ami a felolvasólapon szerepel. Itt kétféle hibalehetőség merül fel. Vagy az egyes tételeket írja el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A két időpont valóban eltérhet, sőt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben maga az EKR által adott időpont korábbi is lehet, mint a TED-en történő feladás. A referencia igazolása vonatkozásában az alábbi szabályt kell figyelembe vennie az ajánlattevőnek (esetünkben most az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
24
25
26
101