1. kérdés Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése
2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
2. kérdés Megkezdett közbeszerzés
Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
3. kérdés Közbeszerzési eljárás dokumentálása
Hogyan kell végrehajtani az adott közbeszerzési eljárás dokumentálását? Lesz-e erre közbeszerzési napló, központi nyomtatvány, avagy az ajánlatkérők saját értelmezésük szerinti készítsék el a dokumentációt?
5. kérdés Cégiratok a közbeszerzésben
Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
6. kérdés Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele
Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
7. kérdés Hatósági igazolások formája
A hatósági igazolásokat eredetiben, avagy másolatban kell csatolni a közbeszerzési eljárásban?
8. kérdés Központosított közbeszerzés
Milyen rendelkezések várhatók a központosított közbeszerzés területén?
9. kérdés Szabadkézi vétel
2004. május 1-jétől hatálytalan a szabadkézi vételre vonatkozó jogszabály. Milyen szabályokat kell ettől az időponttól alkalmazni a közbeszerzési eljárásokban?
10. kérdés Vegyes beszerzések
Olyan beszerzésnél, amely több közbeszerzési tárgyat is magában foglal, milyen előírások szerint kell eljárni?
11. kérdés Dokumentáció megküldésének költségei
Ha dokumentáció megküldését kérik, ennek költségét ki viseli?
12. kérdés Ajánlati dokumentáció árának visszatérítése
Mikor jár vissza az ajánlati dokumentáció ára, hol hivatkoznak rá?
14. kérdés Kötelező versenyeztetés
A Kbt. hatálya alá tartozó társaság létrehoz 100 százalékos mértékű tulajdonnal egy szervezetet, amely az ő beruházásait tervezi, és szolgáltatásokat végez a számára. Az új Kbt. szerint kötelező-e ezt a társaságot versenyeztetni?
15. kérdés Eljárás hirdetmény közzétételével
Az új Kbt. rendelkezései szerint hirdetmény közzétételével indított eljárás lefolytatására árubeszerzés esetén kizárólag akkor van lehetőség, ha a nyílt eljárás eredménytelen volt?
17. kérdés Építési beruházás tartalma
Az új Kbt. szerint minek minősül a felújítás és a korszerűsítés?
18. kérdés Műszaki leírás építési beruházásnál
Van-e egységes, építési beruházásokra vonatkozó műszaki leírás, és ha igen, az hol lelhető fel?
19. kérdés Éves összesített közbeszerzésiterv-minta
Az éves összesített közbeszerzési tervre lesz-e minta?
20. kérdés Pótköltségek építési beruházásnál
Hogyan értelmezendők a 2003-ban megkezdett építési beruházás idén keletkező pótköltségei?
21. kérdés Közbeszerzési terv nyilvánossága
Az ajánlatkérő a költségvetési év elején (április 15-ig) köteles közbeszerzési tervet készíteni, amely nyilvános. Meg kell-e jelentetni ezt, s ha igen, hol?
22. kérdés Közbeszerzési szabályzat formája
A közbeszerzési szabályzatnak lesz-e valamilyen előírt ajánlati formája?
23. kérdés Előkészítésben közreműködő összeférhetetlensége
Közbeszerzés hatálya alá tartozó tervezési projektnél hogyan kell értelmezni az előkészítésben (például megvalósíthatósági tanulmány) közreműködő tervező későbbiekre vonatkozó összeférhetetlenségét, illetve a közbeszerzésben való részvételi lehetőségét? Az összeférhetetlenség tervezőre vagy tervező szervezetre (cég) vonatkozik?
24. kérdés Összeférhetetlenségi nyilatkozat
Az ajánlatkérő cég dolgozójának kell-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot adnia az eljárás során?
25. kérdés Hozzáférés a dokumentációhoz
A Kbt. alapján a dokumentációnak az ajánlattételi határidő végéig rendelkezésre kell állnia. Ez azt jelenti, hogy eddig a napig lehet megvásárolni? Ha az utolsó napon megvásárolják, mikor dolgozza ki és állítja össze az ajánlattevő az ajánlatát stb.?
26. kérdés Minősített ajánlattevők jegyzéke
Milyen módon lehet bekerülni a minősített ajánlattevők jegyzékébe?
27. kérdés Bírság az új Kbt.-ben
A Közbeszerzési Döntőbizottság az új Kbt. szerint milyen összegű bírságot szabhat ki?
28. kérdés Egyetlen ajánlattevő az eljárásban
Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
29. kérdés Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban
A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
30. kérdés Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazási köre
Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai (Kbt. 4. része) vonatkoznak-e a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazó egyes szervezetekre? Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait, azaz a 4. rész szerinti eljárást ők is kötelesek-e alkalmazni? (Megjegyzés: a törvény előzményét képező javaslat indoklása szerint az egyszerű eljárás szabályai nem vonatkoznak a különös beszerzőkre.)
31. kérdés Önkormányzat szolgáltatási feladatainak ellátása
A gyakorlatban látható, hogy önkormányzatok bizonyos szolgáltatási feladataik ellátására különféle szervezeteket – közhasznú társaság, korlátolt felelősségű társaság stb – alapítanak. A jövőben ki kell-e írniuk az önkormányzatoknak e feladatok ellátására közbeszerzési eljárást?
32. kérdés Kiegészítő tájékoztatás
A Kbt. rendelkezései értelmében a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők részére hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni. Hogyan értelmezendő ebben az esetben az "illetőleg" kifejezés?
33. kérdés Útmutató ajánlattevőknek
Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
35. kérdés Teljesíthetetlen ajánlatterv
Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
36. kérdés Irreálisan alacsony ár meghatározása
Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy az ún. irreálisan alacsonyan megadott árat kizáró oknak tekintse?
37. kérdés Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben
Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
38. kérdés Központosított termékkörök keretszerződései
A 2004. május 1-jei fordulónap érint-e és ha igen, milyen mértékben a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága által már megkötött keretszerződéseket, illetve azok végrehajtását a központosított termékkörök tekintetében?
