Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések kizárólagos felsorolását adják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] ...A jogorvoslati fórum szerint "az ajánlatkérő által meghatározott értékelési szempontoknak minden esetben meg kell felelniük a Kbt. alapelveinek. Az ajánlatkérő által meghatározott, az 1. részszempont – a nettó ajánlati ár – értékelésére előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől hatályon kívül helyezték a Kbt. korábbi 5. § (3) bekezdését, mely egyben azt is eredményezheti, hogy az ajánlatkérő úgy dönt, egyáltalán nem kíván versenyeztetési eljárást lefolytatni.Tekintettel arra, hogy igazolható adatáramlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének hatása folyamatban lévő eljárásra

Kérdés: Hogyan kell a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését értelmezni abban az esetben, ha a támogatás felhasználása már megkezdődött?
Részlet a válaszából: […] ...törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény 18. § (1) bekezdésének 2. és 3. pontja, mely hatályon kívül helyezte a Kbt. 5. § (3) és (5) bekezdését, illetve a 21. § (6) bekezdését."A hatályba léptető szabályok között a módosítás 14....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő észleli, hogy a közzétett összegezés tartalma nem megfelelő, úgy a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hirdetmény közzététele szerződésben rögzített tartalmi elem változása esetén

Kérdés: A Kbt 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulásról kell hirdetményt feladni akkor, ha például lehívom az opciót vagy indexálom az árat?
Részlet a válaszából: […] ...egy opció lehívása egyoldalúan történik az ajánlatkérő részéről, melynek teljesítése már szintén a szerződés részét képezi.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] ...érintett kizáró okok az alábbiak:Kbt. 62. § (1) bekezdés: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...)– olyan társaság, amely a pénzmosás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szakemberekkel kapcsolatos hiánypótlás új szabálya

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a szakember hiánypótoltatására vonatkozó rendelkezés változik, de véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szakembert hiánypótolni. Mi az új értelmezés lényege?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jén a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Kizáró ok változása 2020. január 1-jétől

Kérdés: Mi a lényege és értelme a Kbt. 62. § (1) bekezdés új, o) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította – Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének fenti o) pontja helyébe 2020. január 1-jén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
92
93
94
458