Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] A T/8039. számon benyújtott törvénymódosítás indokolása értelmében a módosítás 17. §-ának 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjai szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem szükséges a kapacitást biztosító szervezettől beszerezni az érintett terméket. Válaszunkban a kapacitást biztosító szervezet definíciójából indulunk ki.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Indokolás az üzleti titkot tartalmazó irathoz

Kérdés: Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték meghatározásának mellőzése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési bendszer alkalmazása esetében megtehetem-e, hogy nem határozok meg becsült értéket?
Részlet a válaszából: […] A kérdést vélhetően azért teszi fel a kérdező, mert maga a dinamikus beszerzési rendszer nem közbeszerzési eljárás, csak keretrendszer, amelybe jelentkezhetnek a gazdasági szereplők a részvételi jelentkezés szakaszában. A keretmegállapodásos eljárás és a DBR esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok feltételezi, hogy legalább két (nem feltétlenül érvényes) ajánlat határidőben érkezzen be az eljárás során, melynek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Felolvasólap javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-rendszerben a felolvasólapon az ajánlati árat két tételben kértem (A gép és B gép), de az összesített árat értékelem. Hogyan kezeli ezt az EKR? Tudok benne javítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra az esetre utal, amikor a felolvasólapon hibát vét az ajánlattevő, és ennek megfelelően más eredmény kellene, hogy az összegezésben megjelenjen, mint ami a felolvasólapon szerepel. Itt kétféle hibalehetőség merül fel. Vagy az egyes tételeket írja el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
1
24
25
26
70