17. Közbeszerzési Levelek / 2004. december 13.
TARTALOM

A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatok milyen időtartamra érvényesek? Közjegyző előtt tett nyilatkozat mikori keltezésű lehet az eredményhirdetéshez vagy a beadáshoz képest?

A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?

A számviteli jogszabályban meghatározott éves beszámoló, amennyiben az ajánlatkérő nem írja elő, hogy azt eredetiben kell az ajánlat mellékleteként csatolni, akkor fénymásolatban benyújtható-e?

Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?

Víziközmű-társulat – amelynek alapítói magánszemélyek és jogi személyek – hitelfelvételénél is le kell folytatni a közbeszerzési eljárást?

Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?

SAPARD-pályázatot nyert az önkormányzat, a beruházás költsége 9,7 millió forint. A pályázat benyújtásakor 1-1 vállalkozó adott árajánlatot. Kérdésünk, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor kiküldhető-e az ajánlati felhívás a fenti vállalkozóknak?

A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?

Egyszerű közbeszerzési eljárás során a szerződés teljesítéséről (Kbt. 307. §-a) kötelező-e a közzététel? Ha igen, akkor hol, a Közbeszerzési Értesítőben?

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?

Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?

Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?

Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?

Magyarországi ajánlattevő kizárólagos forgalmazóként forgalmazza egy gyártó termékeit. Mivel új termékről van szó, magyarországi referenciával nem rendelkezik. Köteles-e ajánlatkérő elfogadni az EU-ból származó azon referenciákat, amelyek az a cég ad, amelytől ajánlattevő a kizárólagos jogot kapta? Be lehet-e vonni a Kbt. II. fejezete alapján, illetve be kell-e vonni alvállalkozóként a kizárólagosságot adó céget? Hogyan kell eljárni annak érdekében, hogy szabályos ajánlatot tehessen az ajánlattevő?

Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?

Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?

Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?

Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?

A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?

Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?

Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Ha autópálya (út) üzemeltetését mint szolgáltatást koncesszióba kívánom adni, a Konc-tv. rendelkezéseit vagy a Kbt. rendelkezéseit kell-e alkalmaznom a pályáztatás során? Amennyiben a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak, az ingatlan fogalmának és értékének figyelembevétele során az árubeszerzésre, illetőleg a szolgáltatásra vonatkozó szabályai követendőek-e [Kbt. 24. §, Kbt. 29. §-ának (2) bekezdés a) pontja; Kbt. 242. §-ának (2) bekezdése]?

Lefolytatható-e elektronikus aukció a közbeszerzésben Magyarországon?

Megjelenik-e a Kbt. idegen nyelven, illetve megtalálható-e valahol a neten?

Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?