#1 Támogatás és közbeszerzés
Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszból: […] hatálya alá tartozik a beszerzés,iii) legalább a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű a szerződés,iv) visszterhes szerződésről van szó.A kérdezőnek tehát azt kell megvizsgálnia, hogy a fenti együttes feltételek teljesülnek-e, ugyanis bármely feltétel nem teljesülése kizárja a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, azaz anélkül lehet szerződést kötni.i) Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a sportszövetség a Kbt. 5–7. §-ai alapján ajánlatkérő szervezetnek minősül-e. Elfogadva azt, hogy a sportszövetség alapesetben nem közbeszerzési ajánlatkérő, azaz nem tartozik a törvény hatálya alá, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy miután a támogatási szerződésben ez előírásra került, támogatott szervezetként közbeszerzés-kötelessé vált. A Kbt. 5. § (4) bekezdés ugyanis úgy rendelkezik, hogy azok a szervezetek is kötelesek a Kbt. rendelkezéseit betartani, akik ugyan nem tartoznak a Kbt. 5.§ (1) és (2) bekezdése hatálya alá, de közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalták, illetve számukra ezt jogszabály kötelezővé teszi.ii) A Kbt. tárgyi hatálya szempontjából azt kell vizsgálni, mi a szerződés tárgya. A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés megkötése, amelynek tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. A Kbt. 8. § (2) bekezdése szerint az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. A sportruházat a Kbt. 8. § (2) bekezdése alapján árubeszerzésnek minősül, azaz közbeszerzésben kell beszerezni.iii) A nemzeti közbeszerzési értékhatár 2025. január 1-től az alábbiak szerint alakul:– árubeszerzés esetében 20 000 000 forint;– építési beruházás esetében 60 000 000 forint;– szolgáltatás megrendelése esetében 20 000 000 forint.A keretszerződés megkötése akkor tartozik a Kbt. hatálya alá, ha annak nettó értéke[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. február 5.
#2 A verseny torzítása
Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszból: […] értelmében ugyanis nem lehet ajánlattevő az olyan gazdasági szereplő, akivel kapcsolatban az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.A verseny torzításának fogalmát a Kbt. nem definiálja. Erre vonatkozóan a Tpvt.-t kell figyelembe venni. A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, haa) egymástól nem független vállalkozások között jön létre, vagyb) a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre, és kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.Megállapítható, hogy sem a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, sem a Tpvt. nem szól a hozzátartozói viszonyról, továbbá az is, hogy a Kbt. nem fűz ahhoz szankciót, ha valamely ajánlattevő nem teljesíti az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását.Önmagában tehát abból, hogy egy ajánlattevő nem nyújt be hiánypótlást, nem vonható le az a következtetés, hogy összejátszik egy másik ajánlattevővel, még akkor sem, ha ajánlati ára alacsonyabb. Önmagában a vezető tisztségviselők közötti rokoni kapcsolat sem elegendő a kizáró ok megállapításához.Ahhoz, hogy a kötelező kizáró ok megállapítható legyen, szükséges annak bizonyítéka, hogy– i) a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel– ii) az adott közbeszerzési eljárásban– iii) a verseny torzítására[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 5.
#3 Eljárás felfüggesztése
Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszból: […] közbeszerzési eljárás felfüggesztése nem kötelező, a felfüggesztés az ajánlatkérő mérlegelésétől függ. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt a felfüggesztésről, úgy ennek megfelelően az ajánlatkérő nem mérlegelheti a felfüggesztést. Ez utóbbi esetben a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére való döntés nem a jogorvoslati kérelem benyújtásához, hanem a jogorvoslati eljárás megindításához van kötve. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése szükséges a jogorvoslati eljárás megindításáról a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére vonatkozó döntéshez. A jogorvoslati kérelmet benyújtó kérelmezők számára ugyanis fennáll a lehetőség, hogy kérelemmel forduljanak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hogy ideiglenes intézkedés elrendelését kérjék a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a Kbt. 156. § (1) bekezdése alapján. A Kbt. 156. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás felfüggesztése az ideiglenes intézkedések közé tartozik (másik ideiglenes intézkedés, hogy az ajánlatkérő vonja be a kérelmezőt a közbeszerzési eljárásba). Ideiglenes intézkedés a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján történő szerződéskötésig kérhető, azaz a közbeszerzési eljárás felfüggesztése is eddig kérelmezhető.Fontos azonban kiemelni, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztése ideiglenes intézkedés alkalmazásával a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelésének függvénye. A Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegeli az eset összes körülményét, valószínűsíthető-e a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy fennáll ennek veszélye, és a mérlegelés eredményeként végzéssel dönt a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről vagy az erre irányuló kérelem elutasításáról. A Közbeszerzési Döntőbizottság arra is jogosult, hogy akár kérelem hiányában, hivatalból döntsön a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről. Az ideiglenes intézkedés keretében bekövetkező felfüggesztése is a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A Közbeszerzési Döntőbizottság sem köteles tehát a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére.A jogorvoslati határidők, a jogorvoslati eljárásrend és maga a közbeszerzési eljárás folyamatának összetett rendszerében valóban előfordul, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatos jogorvoslati eljárással párhuzamosan folyik a közbeszerzési eljárás, mert sem az ajánlatkérő, sem a Közbeszerzési Döntőbizottság nem élt a felfüggesztés jogával. Ezért kiemelten fontos, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtását, illetve az ideiglenes intézkedés kérelmezését mielőbb tegyék meg. Ez ugyanakkor annyiban nem hátrányos a kérelmezőre nézve, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződéskötés előtt meghozza a jogorvoslati eljárást lezáró döntését, és döntésével a közbeszerzési dokumentumokat megsemmisíti, akkor a részvételi/ajánlattételi határidőt követően történt eseményeket és az esetlegesen meghozott döntéseket is megsemmisíti, hiszen egy[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 5.
#4 Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja
Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszból: […] közérdeken alapuló törvényességi felülvizsgálattal.A Kúria számos irányadó ítéletében kimondta, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelmet akkor nyújthat be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ha bizonyítja, hogy közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelme van a megtámadott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.A jog- vagy érdeksérelem tekintetében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az akkor tekinthető közvetlennek, ha jogsértés megállapítása esetén az ajánlattevőnek reális esélye lenne a szerződés elnyerésére az adott közbeszerzési eljárásban.Ebből következően a közbeszerzési jogorvoslatokat tekintve az ügyféli minőség nem azonos a Kbt. 148. § (2) bekezdése szerinti ügyfélképességgel. Ez utóbbi azt rögzíti, hogy az általánosságban meghatározott ajánlattevői, illetve részvételre jelentkezői körből ki élhet érdemi jogorvoslati kérelemmel az adott közbeszerzési eljárás tekintetében. Az ügyfélképesség a Kbt. által megteremtett speciális fogalom a közbeszerzési jogban, szűkebb személyi kört jelent az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők körénél.A Kbt. 148. §-ához fűzött indokolás egyértelművé teszi, hogy nemcsak az egyéb érdekeltnek kell a közvetlen jogos érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőnek is. A Kbt. indokolása azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlattevő (részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, ha közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme van a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A jogsértésnek vagy a jogos érdek megsértésének, illetve veszélyeztetésének kellően közvetlennek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem benyújtásának jogát megalapozza.A fentiekből következően a Közbeszerzési Döntőbizottság minden esetben megvizsgálja a kérelmező ügyfélképességét. A Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, mert hiányzik a jogorvoslati kérelem benyújtásához szükséges közvetlen jog- vagy érdeksérelme, mint a kérelem előterjesztéséhez szükséges[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. április 9.
#5 DBR meghosszabbítása
Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszból: […] uniós eljárásrendben lehet alkalmazni. Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő a DBR fennállásának időtartama alatt módosíthassa a DBR időtartamát és a felhívást, továbbá egyéb közbeszerzési dokumentumokat. Az EKR-ben az érintett EDM eljárási cselekmény keretében a felhívás és a dokumentumok szerkeszthetők lesznek, melyet módosítva továbbá korrigendumot kell feladni. Ebben az esetben a teljes felhívás újra megjelenik, tehát nemcsak a módosításról megadott információk, hanem a hirdetmény aktualizált változata is. A hirdetmény-ellenőrzés időszakában nem fognak tudni új részvételi[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. május 7.
#6 Elrontott számítási hiba javítása
Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszból: […] kijavítása (új hiánypótlás beadása), különös tekintettel a kettős hiánypótlási korlátra is.Ezen túlmenően azonban a valódi értelmezési problémát az jelenti, hogy a számítási hiba javítását egy külön bekezdés szabályozza, és nem az általános hiánypótlási szabályok vonatkoznak rá.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő úgy állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot.A korábbi közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő számítása alapján az ajánlatkérő végezte el a kijavítási cselekményt, és közölte az ajánlattevővel a javított értéket; az ajánlattevőnek nem volt aktív szerepe a kijavításban. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésével viszont – technikai és átláthatósági okokra visszavezethetően – a szabályozás megváltozott, és ahogy fentebb írtuk, az ajánlatkérő kiszámítja az alapadatok alapján a helyes értéket, majd a számítása alapján felszólítja az ajánlattevőt a javításra, és az ajánlattevő végzi el a javítást az ajánlata visszanyitásával.A Kbt. 71. § (11) bekezdése egyértelműen szabályozza azt is, hogy ha a számítási hiba javítását nem teljesítik, vagy nem az előírt határidőben teljesítik, vagy hibásan teljesítik, akkor az ajánlat érvénytelen.Ugyanakkor jeleznénk, hogy az EKR működési elvei alapján a határidő lejárta előtt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 11.
#7 Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban
Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet a válaszból: […] meghatározása is. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok bírálati szakaszában észleli, hogy az ajánlattevők által megadott műszaki adatlapok információs tartalma nem elégséges annak megállapításához, hogy a megajánlott termék az előírás szerinti termékkel egyenértékű-e, már nem tudja ezt a hiányosságot orvosolni, mert számára is beállt a kötöttség az ajánlattételi határidő lejártakor a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján. Ez azt jelenti, hogy nem készíthet pótlólagosan egységes adattartalmú további adatlapokat, és nem kérheti fel az ajánlattevőket annak kitöltésére.A benyújtott ajánlatok elbírálását a Kbt. 69. § (1)–(2) bekezdése szerint kell az ajánlatkérőnek elvégeznie, ennek során meg kell vizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.A Kbt. 71. § (1)–(2), valamint a (7)–(9) bekezdései szerint az ajánlatkérő hiánypótlást kérhet a hiányzó vagy hiányos dokumentumok pótlása érdekében,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 11.
#8 Kizáró ok ellenőrzése
Kérdés: Az eljárásom ellenőrzése során a következő felhívást kaptam: „Kérjük, hogy a kizáró okok ellenőrzése kapcsán szíveskedjenek megküldeni az eljárásban érintett összegezésben nyertesként és nyertes ajánlattevőt követőként kihirdetni tervezett gazdasági szereplő vonatkozásában az alábbi kizáró ok tekintetében elvégzett ellenőrzés alátámasztására vonatkozó dokumentumot: NAV – be nem jelentett alkalmazottak.” Kérem, segítsenek, mire gondol itt az ellenőrző szerv?
Részlet a válaszból: […] módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet egyértelműen csak és kizárólag nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő a fenti választható kizáró ok kapcsán az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot.”Ha esetleg az ellenőrző szervezet nem a 63. § (1) bekezdés b) pontjára gondolt, hanem a Kbt. 62. § l) pontjára, mely az alábbiak szerint szól, úgy más adatbázis ellenőrzésének kötelezettsége merül fel.„62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akil) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény alapján két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági – határozatban megállapított és a munkaügyi bírsággal vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.”A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet ugyanis nem a NAV adatbázisának ellenőrzését[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. július 9.
#9 Integritás Hatóság bírságolása
Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszból: […] szereplőkről.Az Integritás Hatóság végzéssel jogosult az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás felfüggesztését elrendelni két hónapot meg nem haladó időtartamra, továbbá határozattal kötelezhet ajánlatkérőket, hogy meghatározott esetekben tájékoztassák az Integritás Hatóságot az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás megindításáról. Amennyiben egy ajánlatkérő ezeket az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, akkor az Integritás Hatóság az ajánlatkérővel szemben közigazgatási bírságot szab ki.Ezt a közigazgatási bírságot azonban meg kell különböztetni a közbeszerzési jogsértés miatt kiszabott bírságtól.A Kbt. 145. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Kbt. 145. § (3)–(3a) bekezdések alapján továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be és a végrehajtási rendeletekbe ütköző módosítása vagy teljesítése a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével, valamint az ajánlatkérő által a Kbt. 117. §-a szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik még a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása is, valamint a 137. § (3) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik végül annak megállapítása is, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja alapján az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. július 9.
#10 EEKD kitöltése
Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
Részlet a válaszból: […] nyilatkozik, ugyanakkor az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése során saját nevében nyilatkozik, saját maga megfeleléséről. Így fennállhat az az eset, amikor számos konzorciumi tag közül valójában egy sem felel meg a követelményeknek, többek között ezért alakítanak konzorciumot, így senki nem tudná saját nevében lenyilatkozni a megfelelést. Ez esetben logikus, hogy azt a döntést hozzák a felek, mely szerint senki nem felel meg az alfa szerinti alkalmassági követelményeknek, mely így az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.Ennek feloldása az az ajánlatkérői gyakorlat, mely szerint, ha a konzorcium megfelel, akkor vagy a konzorciumvezető, vagy az összes konzorciumi tag „igen” válaszát fogadja el az érvényes ajánlattétel feltételeként az ajánlatkérő. Álláspontunk szerint mindegyik megoldás megfelelő, hiszen az alkalmassági[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 10.
#11 Nem megfelelő szakember előírása
Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?
Részlet a válaszból: […] ajánlattevőt egyaránt. Erre vonatkozóan a Kbt. alábbi szabálya utal is, amikor kötelezi az ajánlattevőt a felhívás feltételeinek elfogadására.„Kbt. 66. § (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.”Ennek megfelelően nincs lehetőség más típusú szakembert bemutatni, még abban az esetben sem, ha az ajánlatkérő nem megfelelő[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 10.
#12 Eljárás felfüggesztése
Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet a válaszból: […] ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.(3) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.”A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény egyes részeire vonatkozó ajánlattételi határidő nem szedhető részekre, és nem alkalmazható ugyanaz a logika, mint az egyes részek eredményének hirdetése más-más időpontban. Amennyiben a felfüggesztés még az ajánlattételi időszakban/részvételre jelentkezés időszakában történik, úgy a teljes eljárás felfüggesztéséről dönthet csak az ajánlatkérő, és az EKR-ben is a teljes eljárást tudja felfüggeszteni egészen addig, míg a jogorvoslati fórum döntést nem hoz. Ebben az esetben tehát nincs lehetőség csak egy adott részt felfüggeszteni, ugyanakkor a bírálat időszakában már hirdethet eltérő időpontban eredményt az ajánlatkérő, így az egyes részeket egymástól függetlenül is fel tudja függeszteni, melyre a Kbt. alábbi 75. § (5) bekezdése lehetőséget biztosít.„Kbt. 79. § (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 10.
#13 Hiányzó űrlap pótlása
Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet a válaszból: […] EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni.A fenti rendelkezések értelmében az űrlap használata kötelező, nem helyettesíthető egy egyszerű nyilatkozattal, egyszerű nyilatkozat becsatolása csak az űrlap rendelkezésre állása hiányában fogadható el. A közbeszerzési eljárás előkészítése során az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az űrlap kitöltésének lehetőségét az ajánlattevők részére biztosítsa.Az űrlapok mint speciális nyilatkozatminták a közbeszerzési dokumentumok részét képezik [Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pont]. Amennyiben egy űrlap hiányzik a közbeszerzési dokumentumokból, akkor a közbeszerzési dokumentumokat módosítani szükséges a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján. Ha az ajánlatkérő egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatnia az ajánlattételre vagy – közvetlen részvételi felhívás esetén – a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kérdésben felvázolt esetben tehát a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. augusztus 6.
#14 Összeférhetetlenség
Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
Részlet a válaszból: […] semmilyen módon nem szabad részt vennie a támogatásról szóló döntésben, ehhez az egyszerű átláthatóság biztosítása az alábbi szabály alapján nem elegendő. Ugyanez a helyzet a kérdés közbeszerzési megítélése vonatkozásában is. A Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek kell mindent megtennie az összeférhetetlenség megelőzése érdekében. Az összeférhetetlenséget a Kbt. az alábbiak szerint definiálja:„25. § (4) Összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.”Mivel egy önkormányzati képviselőről van szó, így felmerülhet a kérdés, hogy milyen hatása van egy képviselőnek a döntésre. A Kbt. a vélelmet az alábbiak szerint állítja fel:„25. § (5) Vélelmezni kell, hogy fennáll a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség, ha a (4) bekezdés szerinti személyb) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy alkalmazottja; vagy…”Ha az érintett képviselő döntési helyzetben van akár az eljárás előkészítése, köztes döntései, eredményről történő döntés vonatkozásában, nincs annak jelentősége,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. augusztus 6.
#15 Alvállalkozó megváltoztatása
Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszból: […] kötöttségnek ugyanolyan szerepe van, mint a közbeszerzési eljárás korábbi szakaszában beállt ajánlati kötöttségnek, ezért is szól a jogszabály az ajánlati kötöttség meghosszabbodásáról. Az ajánlattevő továbbra is kötve van az ajánlatához. Ez azt jelenti, hogy a Kbt.-ben foglalt egy-két kivételtől eltekintve [pl. versenypárbeszéd utólagos tárgyalás lehetősége, lásd Kbt. 94. § (6) bekezdés], a szerződő feleknek nincs lehetőségük arra, hogy az összegezés kiküldését követően és a szerződéskötést megelőzően megváltoztassák az ajánlat tartalmát. Ez vonatkozik az ajánlatban szereplő alvállalkozói nyilatkozatra is, amelyben az ajánlattevő nevesítette az ajánlattételkor már ismert alvállalkozókat. Az összegezést követően meghosszabbodott ajánlati kötöttség ideje alatt nincs lehetőség a nevesített alvállalkozók megváltoztatására. A Kbt. azonban kezeli az alvállalkozói jegyzék aktualizálásának folyamatát.A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a szerződéskötő nyertes ajánlattevő (adott esetben a második helyezett ajánlattevő) először a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 8.
#16 Közbeszerzési bűncselekmény
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményének egyeztetése bűncselekménynek minősül-e, vagy egyszerű versenyjogi jogsértés? Tehát az érintett személyekre vonatkozóan ennek a tevékenységnek lehet-e büntetőjogi következménye?
Részlet a válaszból: […] rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zárt körű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.”Amennyiben a magánszemély a verseny korlátozására irányuló megállapodásban vezető szerepet játszik, vagy befolyását az eredmény befolyásolása érdekében érvényesíti döntéshozóként, úgy nem csupán versenyjogi következményekkel kell számolnia az érintett szervezeteknek (ajánlatkérőknek, ajánlattevőknek egyaránt), hanem személyében is bűncselekmény elkövetésével vádolható[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 8.
#17 A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása
Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
Részlet a válaszból: […] eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”A hivatkozott rendelkezés szerint tehát mindhárom közbeszerzési tárgy, így az árubeszerzés esetén is lehetősége van az ajánlatkérőnek arra, hogy gépbeszerzés esetén a gépek beállítása és üzembe helyezése kapcsán meghatározza azokat az alapvető fontosságú feladatokat, amelyeket kizárólag az ajánlattevő, azaz az ajánlattevő saját szakembere végezhet el.Jelen esetben egyrészt az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a megvásárolt gépsor telepítése és üzembe helyezése során mely tevékenységelemeket tekinti alapvető fontosságúnak, másrészt ehhez rendelve kell előírnia – a 65. § (10) bekezdése alapján –, hogy azokat kizárólag az ajánlattevő szakemberei végezhetik el.Fontos, hogy ezeket az előírásokat a közbeszerzési dokumentumokban kell megtenni, mert a szerződés megkötése során ilyen elvárásokat már nem lehet támasztani a nyertessel szemben. Figyelemmel arra, hogy ez kifejezetten érinti a kapacitást nyújtó bevonásának feltételeit, így ezt javasolt az eljárást megindító felhívásban rögzíteni. Az ajánlatkérőnek tehát azt kell előírnia, hogy az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására a gépek beállítása és üzembe helyezése körében alapvető fontosságúként meghatározott tevékenységelemek elvégzése során, azaz sem alvállalkozót, sem más természetes személy közreműködőt nem vonhat be a szerződés teljesítésébe, másképpen fogalmazva, az ajánlattevőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alapvető fontosságúként meghatározott feladatok elvégzésére legyen saját – megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező – munkavállalója. Ezt a munkavállalót vagy munkavállalókat kell az ajánlattevőnek a szakmai alkalmasság körében bemutatnia.A szerződés teljesítés[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 12.
#18 Referenciaelvárások módosítása
Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések miatt módosítani szeretnénk a referenciaelvárásokon. A konzultáción valamennyi potenciális ajánlattevő részt vett. Elegendő erre tekintettel, ha a módosításról a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk?
Részlet a válaszból: […] adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.”A hivatkozott rendelkezések vonatkoznak a jelen esetre is, ugyanis a referenciára vonatkozó ajánlatkérői elvárások a műszaki és szakmai alkalmasság körében kerülnek meghatározásra, a minimumkövetelményekkel együtt, amelyek az eljárást megindító felhívás (ajánlati felhívás) kötelező elemei. Ebből következően a referenciaelváráson történő bármilyen változtatás a felhívásban közzétett ajánlatkérői feltételrendszer módosítását jelenti, így a módosításra hirdetményt kell közzétenni. A módosító hirdetményben utalni kell egyúttal arra is, ha – a módosítással összefüggésben – más közbeszerzési dokumentumokban is történt változtatás.A módosításra vonatkozó hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és erről azokat a gazdasági szereplőket tájékoztatni szükséges, akik érdeklődésüket jelezték az eljárás iránt.A kérdésre válaszolva tehát, az ajánlatkérőnek hirdetményt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 12.
#19 Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben
Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
Részlet a válaszból: […] alapján.Az EKR-es dokumentumrögzítés esetében, mivel a Kbt. alábbi 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy EKR-en kívüli eljárásokat utóbb rögzíteni kell az EKR-ben, így ezt minden szervezet, mely a központosított közbeszerzés szolgáltatását igénybe veszi (KM, DBR), magának végzi az adatközzétételt.A közzététel során az ajánlatkérők nincsenek hozzárendelve a központosított eljárásokhoz, melyek első részét a központi beszerző szervezet folytatta le. Ennek megfelelően az ajánlatkérőknek úgy kell jelölniük, mintha EKR-en kívül lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó lenne a keretmegállapodás újraversenyeztetésre vonatkozó része, valamint a közvetlen rendelések. Amennyiben pedig a keretmegállapodás alapján létrejött szerződés módosul, a szerződésmódosításról az általános szabályok szerint a hirdetmény és rögzítés is a Kbt. 43. § szabályai szerint kell, hogy megtörténjen.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mit kell közzétenni az EKR-ben a Kbt. 31. § (5) bekezdése alkalmazása esetén is. Ebből az ajánlatkérők számára pedig a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettség marad fenn.„2. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. 31. § (5) bekezdése és 41. § (3)–(4) bekezdése[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. december 10.
#20 Ajánlat fenntartása
Kérdés: Egy nemzeti szintű közbeszerzési eljárásunkban három ajánlat érkezett. Meghosszabbítottuk a bírálati időtartamot, a meghosszabbító levelünkre az egyik ajánlattevő nem válaszolt, a másik két ajánlattevő nyilatkozatot nyújtott be, hogy nem tartja fenn az ajánlatát. Jól gondoljuk, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen?
Részlet a válaszból: […] közölni ezen időtartam alatt, akkor lehetősége van a bírálat időtartamának meghosszabbítására, amely valójában az ajánlati kötöttség kiterjesztését jelenti.A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket az ajánlataik további fenntartására az ajánlatkérő által meghatározott időpontig. A meghosszabbított bírálati határidő, azaz a kiterjesztett ajánlati kötöttség időtartama azonban a törvényben maximalizálva van; az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot.A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő által a nyilatkozattételre meghatározott határidőben nem nyilatkozik, a törvény előírása szerint úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ennek értelmében az ajánlati kötöttség kiterjesztése során a „hallgatás”, a „nem nyilatkozás” tehát az ajánlat fenntartását jelenti. Nincs akadálya azonban, hogy egy ajánlattevő kifejezetten „igen, fenntartom” jellegű nyilatkozatot tegyen. Az ajánlat „nem fenntartásáról” viszont az ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Érdemes az ajánlati kötöttség kiterjesztéséről szóló levélben ezekre is felhívni a figyelmet. A nyilatkozat hiánya tehát azt jelenti, hogy az ajánlattevő az ajánlatát fenntartja, és ez az ajánlat a bírálat további részében részt vesz.Összességében, ha egy nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be, és az egyik ajánlattevő nem válaszol az ajánlati kötöttség kiterjesztéséről szóló levélre, másik két ajánlattevő pedig úgy nyilatkozott, hogy nem tartja fenn az ajánlatát, akkor a bírálat további részében a nyilatkozatot nem benyújtó ajánlattevő ajánlata vesz részt, mert a törvény erejénél fogva a hallgatás az ajánlat fenntartását jelenti.A nyilatkozat hiányát illetően ugyanez a jogi helyzet, ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség kiterjesztett időtartama (maximum kilencven, illetve százhúsz nap a közbeszerzés tárgyától, illetve a folyamatba épített ellenőrzéstől függően) alatt sem tudja az ajánlatok bírálatát befejezni.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. december 10.
