71 cikk rendezése:
21. cikk / 71 Papíralapú és DVD-n benyújtott ajánlat eltérése, kapcsolódó nyilatkozat
Kérdés: Ha eltér az ajánlat papíralapú, illetve DVD-lemezen benyújtott példánya, akkor melyik az irányadó? Ha azt nyilatkoztam, hogy a két formátum tartalma egyező, ilyenkor ez hamis nyilatkozatnak minősül?
22. cikk / 71 Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai
Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
23. cikk / 71 Bérbeadó státusza a hatályos Kbt.-ben
Kérdés: A szerződést bérelt gépekkel fogjuk teljesíteni. Az ajánlathoz elegendő a gépek felsorolása, vagy a bérleti szerződést is csatolni kell? A bérbeadó a Kbt. utóbbi módosítását követően milyen státuszban szerepel az eljárásban?
24. cikk / 71 Kártérítés az ajánlatkérő szerződéskötéstől történő visszalépése esetén
Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?
25. cikk / 71 Felhívásban nem kért iratok csatolása
Kérdés: Ha olyan iratot csatolunk, amely az ajánlati felhívás szerint ugyan nem szükséges, de mi fontosnak tartjuk az ajánlat teljessége érdekében, ezt milyen módon tehetjük meg? Az ajánlatkérő hogyan kezeli ezeket a dokumentumokat, illetve ellenőrzi a tartalmukat?
26. cikk / 71 Szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmazó felhívás megtámadása
Kérdés: Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?
27. cikk / 71 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
28. cikk / 71 Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában
Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően előírt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
29. cikk / 71 Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt
Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
30. cikk / 71 Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?