Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés úgy merülhet fel, hogy indokoláskérés keretében többszöri kérdésfeltételt követően az ajánlattevő módosítani kívánja a korábban benyújtott indokolását. Ebben az esetben, amennyiben nem az ajánlattétel részeként kíván az ajánlattevő módosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem adják meg azt a határidőt, amelyen belül az ajánlatkérőnek válaszolnia kell. A határidők arra az esetre vonatkoznak, ha az ajánlati vagy részvételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb kell megadni a választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a felek a megkötött szerződés értelmében megszüntethetik együttműködésüket, és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kizáró okok az alábbiak:Kbt. 62. § (1) bekezdés: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...)– olyan társaság, amely a pénzmosás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Kizáró ok változása 2020. január 1-jétől

Kérdés: Mi a lényege és értelme a Kbt. 62. § (1) bekezdés új, o) pontjának?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozás szövege így szólt:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó bevonása közös ajánlattétel kizárása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot". Ez kicsit elbizonytalanított minket, hogy ez a tilalom vonatkozik-e a várhatóan 10%-ot jóval meghaladó alvállalkozó bevonására vagy sem? Illetve ha ilyen formában nem, akkor van-e valamiféle korlát az alvállalkozói státusznál a %-os részre vonatkozóan? (Például ha már eléri a 40%-ot, akkor már nem alvállalkozóként, hanem közös ajánlattevőként kell fellépniük a szereplőknek?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy igen régen hatályon kívül helyezett szabályra utal, melynek során a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyben ajánlattevővé is vált. Ilyen korlát ma már nincs, sőt az alvállalkozói bevonás korlátja is megszűnt, így az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Üzleti titok elhatárolása az ajánlatkérő által

Kérdés: Ajánlatkérőként el tudok-e határolni üzleti titkot az eljárás során, amit nem láthat valamennyi ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 41/C. §-a alapján 2020. január 1-jétől a közbeszerzési törvény 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha) "g) a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A külföldi kapacitást biztosító bevonása esetében először is regisztrálni kell a szervezetet az EKR-ben, másként nem tudja az ajánlattevő kapacitást biztosítóként bevonni, kiválasztani az eljárás során.Ehhez nem csupán olyan meghatalmazás kell, amely engedélyezi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya a 69. § (11) bekezdés értelmében, hogy külföldi ajánlatkérő által meghatározott elektronikus adatbázisban, mely az e-Certis értelmében igazolásra alkalmas, az ajánlatkérőnek magának kell megkeresnie a vonatkozó információt. Amennyiben nem magyar nyelvű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
43
44
45
97