89. Közbeszerzési Levelek / 2008. december 15.

TARTALOM

1787. kérdés Tárgyalás "újranyitása"
Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
1788. kérdés Egybeszámítás I.
Ha a közbeszerzési törvényben meghatározott hármas szabályból csak egynek vagy kettőnek felel meg a cég, például a beszerzés egy ajánlattevővel nem valósítható meg, de a másik két feltételnek eleget tesz, kell-e alkalmazni az egybeszámítást?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1789. kérdés Egybeszámítás II.
Mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni? Kórházunknak az idei évben az alábbi gépeket kell beszereznie: fogászati kezelőegység, EKG, laborcentrifuga, defibrillátor. Esetünkben szükséges-e az alkalmazás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1790. kérdés Egybeszámítás III.
Kórházunk központi ellátószervként működik. Folyamatosan rendelünk egészségügyi anyagokat, például egészségügyi fogyóanyag, kötszer, fertőtlenítőszerek, röntgenfilm, fogászati fogyóanyag. Érvényesíteni kell az egybeszámítás szabályát?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1791. kérdés Egybeszámítás IV.
5 éves keretszerződést kötött kórházunk egy nagy gyógyszergyártó céggel a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gyógyszerekre. A szerződésben ki van kötve, melyik gyógyszerből mennyit rendelünk az 5 év alatt. Van-e lehetőség olyan szerződés kötésére, ahol kizárólag a szerződés konkrét összege kerül csak meghatározásra, a beszerzendő gyógyszerek összetétele és aránya nem, azokat szabadon lehet megválasztani? Ennek oka: 5 év alatt bizonyos gyógyszerek megszűnhetnek, vagy a betegek egészségügyi állapotának változása miatt előfordulhat, hogy egyes gyógyszerekre nagyobb igény mutatkozik, mint a megelőző évben.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1792. kérdés Érvénytelenségi ok indokolása
Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1793. kérdés Ajánlattevő és alvállalkozó külön-külön megfelelése
Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1794. kérdés Tárgyalás nélküli elbírálás lehetősége egyszerű eljárásban
Egyszerű eljárásban megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1795. kérdés Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1796. kérdés Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén
Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1797. kérdés Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét - szemben az ajánlattevőével - nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más - a Kbt. szerint egyébként annak minősülő - ajánlattevők nem?
1798. kérdés Nemzetközi esélyegyenlőtlenség
Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így - mint magyar cégnek - nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1799. kérdés Évfordulós beszerzések a törvénymódosítás függvényében
Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1800. kérdés Elektronikus árlejtés kötelező lefolytatása
A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1801. kérdés Elektronikus árlejtéssel kapcsolatos információk a hirdetményben
Hirdetmény szövegében - a rendelet szerint - csak a szándékot kell jelezni elektronikus árlejtés lebonyolítására, de a hirdetménymintában szerepel zárójelben az "egyéb információ amennyiben szükséges" mondat, így ez esetben mi a megfelelő eljárás? Igazodunk a rendelethez, és csak azt jelezzük, hogy "igen/nem", vagy egyéb információt is meg kell adnunk attól függetlenül, hogy a rendelet nem kéri?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1802. kérdés Nyilatkozat kiválthatósága dokumentációban foglaltak elfogadásával
A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: - ajánlati ár, - CD-re írás költsége, - szállítási határidő és - kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér - dokumentációban szereplő - minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
1803. kérdés Idegen nyelvű dokumentum magyar fordításának ajánlatkérő általi összevetése
Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással - kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt -, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1804. kérdés Ajánlat módosíthatósága írásbeli felvilágosítással
Az ajánlatkérő kérdésére adott írásbeli felvilágosítással módosítható-e az ajánlat?
1805. kérdés Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben
Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1806. kérdés Ajánlatkérő által nem igényelt okiratok "sorsa"
Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?
1807. kérdés Áfakulcsváltozás "kezelése" egy adott eljáráson belül
Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1808. kérdés Ingyenes megajánlás közbeszerzési eljárásban
Az ajánlattevőnek van-e lehetősége arra, hogy egyes termékeket egy adott eljárás keretén belül ingyenesen megajánljon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1809. kérdés Igazolás és cégkivonat adatának eltérése
Mi a teendő, ha a pénzintézeti igazolásban szereplő bankszámlaszám nem egyezik meg a cégkivonat szerinti pénzforgalmi jelzőszámmal?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1810. kérdés Bírálati szemponttal kapcsolatos korlátozások elektronikus árlejtés alkalmazásakor
Fizetési határidő tekintetében korlátozhatom-e az elektronikus árlejtésben az ajánlattevőt azzal, hogy a 120 nap felett megajánlott fizetési határidő nem jár pluszponttal, annak érdekében, hogy ne kelljen végtelen értéket felvinni a paraméteres szempontok közé?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1811. kérdés Minősítés a 2004. évi XXXIV. törvény szerint
Mit jelent az ajánlattevő 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítése?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1812. kérdés Nyilatkozat állami szervek ellenőrzési jogosultságának elfogadásáról
Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
1813. kérdés KT-tájékoztatóra utalás tartalmi meghatározás nélkül
A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére