×

89. Közbeszerzési Levelek / 2008. december 15.
TARTALOM

     
1787. kérdés  
Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
1788. kérdés  
Ha a közbeszerzési törvényben meghatározott hármas szabályból csak egynek vagy kettőnek felel meg a cég, például a beszerzés egy ajánlattevővel nem valósítható meg, de a másik két feltételnek eleget tesz, kell-e alkalmazni az egybeszámítást?
Kapcsolódó címkék:  
1789. kérdés  
Mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni? Kórházunknak az idei évben az alábbi gépeket kell beszereznie: fogászati kezelőegység, EKG, laborcentrifuga, defibrillátor. Esetünkben szükséges-e az alkalmazás?
Kapcsolódó címke:
1790. kérdés  
Kórházunk központi ellátószervként működik. Folyamatosan rendelünk egészségügyi anyagokat, például egészségügyi fogyóanyag, kötszer, fertőtlenítőszerek, röntgenfilm, fogászati fogyóanyag. Érvényesíteni kell az egybeszámítás szabályát?
Kapcsolódó címke:
1791. kérdés  
5 éves keretszerződést kötött kórházunk egy nagy gyógyszergyártó céggel a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gyógyszerekre. A szerződésben ki van kötve, melyik gyógyszerből mennyit rendelünk az 5 év alatt. Van-e lehetőség olyan szerződés kötésére, ahol kizárólag a szerződés konkrét összege kerül csak meghatározásra, a beszerzendő gyógyszerek összetétele és aránya nem, azokat szabadon lehet megválasztani? Ennek oka: 5 év alatt bizonyos gyógyszerek megszűnhetnek, vagy a betegek egészségügyi állapotának változása miatt előfordulhat, hogy egyes gyógyszerekre nagyobb igény mutatkozik, mint a megelőző évben.
Kapcsolódó címkék:  
1792. kérdés  
Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Kapcsolódó címkék:    
1793. kérdés  
Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
1794. kérdés  
Egyszerű eljárásban megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el?
Kapcsolódó címkék:  
1795. kérdés  
Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Kapcsolódó címkék:    
1796. kérdés  
Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
Kapcsolódó címkék:  
1797. kérdés  
A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
1798. kérdés  
Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Kapcsolódó címkék:  
1799. kérdés  
Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?
Kapcsolódó címkék:  
1800. kérdés  
A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
Kapcsolódó címke:
1801. kérdés  
Hirdetmény szövegében – a rendelet szerint – csak a szándékot kell jelezni elektronikus árlejtés lebonyolítására, de a hirdetménymintában szerepel zárójelben az "egyéb információ amennyiben szükséges" mondat, így ez esetben mi a megfelelő eljárás? Igazodunk a rendelethez, és csak azt jelezzük, hogy "igen/nem", vagy egyéb információt is meg kell adnunk attól függetlenül, hogy a rendelet nem kéri?
Kapcsolódó címkék:  
1802. kérdés  
A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: - ajánlati ár, - CD-re írás költsége, - szállítási határidő és - kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér – dokumentációban szereplő – minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?
Kapcsolódó címkék:      
1803. kérdés  
Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással – kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt –, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
Kapcsolódó címkék:  
1804. kérdés  
Az ajánlatkérő kérdésére adott írásbeli felvilágosítással módosítható-e az ajánlat?
1805. kérdés  
Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Kapcsolódó címkék:  
1806. kérdés  
Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?
1807. kérdés  
Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
Kapcsolódó címkék:  
1808. kérdés  
Az ajánlattevőnek van-e lehetősége arra, hogy egyes termékeket egy adott eljárás keretén belül ingyenesen megajánljon?
1809. kérdés  
Mi a teendő, ha a pénzintézeti igazolásban szereplő bankszámlaszám nem egyezik meg a cégkivonat szerinti pénzforgalmi jelzőszámmal?
Kapcsolódó címkék:  
1810. kérdés  
Fizetési határidő tekintetében korlátozhatom-e az elektronikus árlejtésben az ajánlattevőt azzal, hogy a 120 nap felett megajánlott fizetési határidő nem jár pluszponttal, annak érdekében, hogy ne kelljen végtelen értéket felvinni a paraméteres szempontok közé?
1811. kérdés  
Mit jelent az ajánlattevő 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítése?
Kapcsolódó címkék:  
1812. kérdés  
Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
1813. kérdés  
A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?