95. Közbeszerzési Levelek / 2009. április 27.
TARTALOM

Elegendő-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban, vagy a dokumentációban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körében csak annyit jelöl meg, hogy "garancia"?

Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?

A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?

Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)

Miért kell megindokolni azt, ha a megállapodás időtartama meghaladja a négy évet? Milyen maximum időtartamú lehet egy adott közbeszerzés vonatkozásában kötött szerződés?

Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlathoz CD-lemezen mellékelni kell a mintaköltségvetést. Mi az a mintaköltségvetés?

Mit jelent az, hogy az ajánlattevő ajánlata azért érvénytelen, mert a szállítási határidőt nem egy bírálható egységben fejezte ki? Hogy lehet azt a gyakorlatban nem bírálható egységben megjelölni?

Mikor indokolt, hogy az ajánlattevő közölje a szerződésben személyesen közreműködők nevét, képzettségét? És ha adott esetben e személyek száma eléri a százas nagyságrendet, akkor mi a teendő? Vagy ha előre nem is tudja az ajánlattevő, hogy az adott közbeszerzési szerződés teljesítésében alkalmazottai (megbízottja) közül ki működik majd közre?

Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő az ellenérték teljesítésekor eltérjen a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól?

A hirdetménymintában szerepel a következő: "Az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalás vagy a versenypárbeszéd során". Ide mit kell beírni?

Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?

Az ajánlati kötöttségnek van-e minimális és maximális időtartama? Változott-e ebben a körben a Kbt. 2009. április 1-je után?

Az új Kbt. az alvállalkozóra vonatkozóan új meghatározást adott: "4. § E törvény alkalmazásában... 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;" Ez alapján minek minősül a gyártó, disztribútor?

Ha a gyártó, disztribútor alvállalkozónak minősül, akkor a sima árubeszerzésre kiírt eljárások esetében egy átlag szállító nem lehet fővállalkozó, mivel: "304. § ... (2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék." Viszont egy átlag árubeszerzésnél a szállító teljesítése nem érheti el az 50 százalékot. Hogyan kell ezt értelmezni?

Hol, illetve mikor jelenik meg az új Kbt. egységbe foglalva, illetve hol tölthető le a neten?

Milyen technikai feltételei lesznek a 2010. január 1-jétől bevezetendő elektronikus közbeszerzésnek ajánlatkérői/ajánlattevői szempontból? (Például igazolások, pályázati anyag, árajánlat megküldése, írásvédett változat, aláírás stb.)

Újonnan alakuló (építőipari kivitelező) cég 10 M Ft jegyzett tőkével, 30-40 fő fizikai dolgozóval, milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázatokon, ha nincs előző évekről referenciája, mérlege, létszáma?

Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?

A Kbt. 4. § 19. pontja a közösségi célokat szolgáló beruházás fogalma. A fogalom értelmezése során mi tekintendő közösségi célnak?

Ha az önkormányzat venni akar egy 300 M Ft értékű ingatlant, az nem közbeszerzés-köteles az új szabályok szerint, mert a kivételek között van az ingatlan, ugye?

A Kbt. 6. §-ának (2) bekezdése az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzésére vonatkozik. A hivatkozott szakasz szerint az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Elektronikus hirdetményfeladás esetén köteles-e az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa felé igazolni az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzését? Ha igen, milyen módon tehet eleget az ajánlatkérő ennek az előírásnak? Szükséges például elektronikus aláírás alkalmazása?

Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben személyesen kívánja átvenni az ajánlattevő a dokumentációt, ennek feltétele előzetes időpont-egyeztetés. Nem sérti-e ez a Kbt. alapelveit, illetve nem várható-e el az, hogy a személyes átvétel lehetőségét az ajánlatkérő munkaidőben folyamatosan biztosítsa?

A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?

A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?

A Kbt. előírja-e kötelező jelleggel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség vállalása, valamint ajánlatának a kötöttség ideje alatti változtathatatlansága vonatkozásában kifejezett nyilatkozatot kell tennie?

Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?

A Kbt. 4. §-ának 2. pontja (alvállalkozó) és 3/D. pontja (erőforrást nyújtó szervezet) alapján az erőforrást nyújtó szervezet a teljesítésben közvetlenül nem vesz részt, ugyanakkor a teljesítéshez – a Kbt.-ben meghatározott esetekben – valamilyen más módon erőforrást biztosít, azaz – attól függően, hogy mely alkalmassági feltétel igazolására szolgál – bizonyos esetekben (például szakember, műszaki felszereltség és eszközök) a teljesítés időszakához kapcsolódó fogalom az erőforrást nyújtó szervezet fogalma. A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban mire vállal kötelezettséget az erőforrás-szervezet, ha a teljesítésben nem vesz részt?

Az ajánlatkérő előírta – 2008. novemberi kiírás –, hogy ha a cég cégadataiban el nem bírált módosítás van folyamatban, akkor csatolni kell a cégbíróság érkeztető bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési kérelmet. 2008. július 1-jétől kizárólagosan elektronikus úton nyújthatók be a cégbírósághoz bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek. Ezeken nincs érkeztető bélyegző. Elfogadható-e a kiírásnak ez a kitétele, illetve: mi az igazolás módja?

Az ajánlatkérő a dokumentációban hol cégkivonatot, hol cégmásolatot említ csatolandó okiratként. Melyiket csatoljuk?

Az ajánlatkérő a dokumentációban kikötötte, hogy kizárólag első osztályú teljesítést fogad el. Ennek szempontjait azonban nem határozta meg. Honnan tudjuk, hogy mit minősít első osztályú teljesítésnek?

Eredményhirdetés időpontjának elhalasztása esetén kell-e kérnünk az ajánlattevőktől e vonatkozásban visszaigazolást?

Az elektronikus aláírást a Közbeszerzések Tanácsától kell kérni, igényelni?