158. Közbeszerzési Levelek / 2013. május 29.
TARTALOM

A tananyagokkal kapcsolatos licencdíjakat árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak kell tekinteni?

Mint nevesített alvállalkozó igazolhatok-e alkalmasságot olyan eszközzel, amely tartós bérletben van társaságunknál? Ha igen, abban az esetben elegendő a bérleti szerződés csatolása?

Kizáró oknak minősül-e a jelenleg hatályos Kbt. értelmében, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság cégünkkel szemben jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki, melyet a bíróság is jóváhagyott? (A Kbt. kizáró okai között erre nem találtam szabályt.)

Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?

Az ajánlatkérő kérhet-e felvilágosítást az ajánlatban megnevezett referenciát nyújtó szervezettől az ajánlattevő korábbi szállításait illetően? Ha igen, az eljárás melyik szakaszában és milyen tartalommal? Az ajánlatkérő hozhat-e döntést a referenciaadótól kapott nyilatkozat vagy igazolás alapján?

Az ajánlatkérő kikötötte, hogy a dokumentációt a közbeszerzési eljárás során lehet felhasználni, azonban rendelkezett arról is, hogy egyéb felhasználás az ajánlatkérő írásbeli hozzájárulása alapján lehetséges. Mit kell érteni egy dokumentáció egyéb jellegű felhasználása alatt?

A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?

A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)

Ajánlatkérőként elfogadhatjuk-e a határidő lejártát követően teljesített hiánypótlást, valamint az ajánlattevő által adott felvilágosítást, hiszen itt már nem áll be az ajánlati kötöttség? Ez mérlegelési jogkör?

Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?

Az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a dokumentáció letöltése kötelező, mert annak hiányában az ajánlat érvénytelen?

Az ajánlatkérő az ajánlati tábla részeként megadta a becsült értékeket soronként. Mehetünk azok fölé árban, vagy semmi értelme? Ugye érvénytelenséget semmiképpen nem jelent, ha magas lesz az árunk, méghozzá becsült érték feletti?

A közjegyzői okirat vagy a közjegyző által hitelesített nyilatkozat – a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) és i) pontjainak igazolására – beadható-e másolatban, vagy csak az eredeti dokumentum fogadható el?

Meddig kell még cégkivonatot csatolni, ha az az ajánlatkérő számára hozzáférhető?

Az ajánlatkérő kötelezettségként írta elő, hogy az ajánlattevő igazolja vissza e-mailben, hogy megkapta a kiegészítő tájékoztatást. Ez Kbt. szerinti kötelezettség? Milyen szankcióval jár, ha nem teszem meg? (Egyébként a kötelezettség a kiírás szerint minden átvett dokumentumot érint.)

Mi a sorsa az elkésett ajánlatoknak?

Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?

Érvényes-e az ajánlat, ha a kiírással kapcsolatban feltételeket támaszt az ajánlatkérő felé?

Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?

Tárgyalásos eljárásban meg lehet-e változtatni a tárgyalási szabályokat a tárgyalások megkezdése után? Dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy – bár korábban előírta, hogy végleges ajánlatot kell az ajánlattevőknek benyújtani – mégsem kéri azokat, hanem az utolsó tárgyaláson kell szóban megtenni az utolsó ajánlatot?

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?

Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?

A szakemberek vonatkozásában követelmény, hogy az Étv. előírása alapján rendelkezni kell a tevékenység végzéséhez megfelelő szakemberrel, csak így folytatható kivitelezési tevékenység. Ez hogyan, miért lenne igazolható egyéb módon?

Az ajánlatkérő szerint az Étv. 39. §-ának (2) bekezdésében támasztott feltételeknek az építési beruházás megvalósítása során kell megfelelnie a vállalkozónak, nem pedig a szerződés odaítélésének – jelen esetben a közbeszerzési eljárás – folyamán. Megfelelően értelmezi az ajánlatkérő, hogy ennek vizsgálata nem az ő feladata?

Mennyiben változtak a védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok? Milyen arányban vesznek részt ezek a szervezetek a gyakorlatban a közbeszerzési eljárásokban?