Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...felhívott ajánlattevő nem tett eleget. A kérelmező azonban már az összegezését és a közbenső döntését nem tudta módosítani, az érvényességről szóló tájékoztatást visszavonni, mert az erre nyitva álló határidő eltelt.45. A Döntőbizottság megállapította,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 11. § (2)–(3) bekezdései az alábbiak szerint szabályozzák a kérdést:– amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Azonos ajánlatkérő más eljárásához benyújtott kizáró oki nyilatkozat elfogadása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem fogadja el a kizáró oki nyilatkozatot, melyet más eljárás érdekében készítettünk? Tény, hogy szerepel benne egy másik eljárási szám és dokumentumra hivatkozás, de ettől még a tartalom is megfelelő, bár még a mostani eljárást megelőzően készült. Egyébként ugyanahhoz az ajánlatkérőhöz lett benyújtva mindkét dokumentum. Az eljárás 2018-ban indult, és egyelőre nem elektronikusan zajlik.
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet (Kizáró oki Rendelet) 1. §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét – az eljárást lezáró döntést megelőzően – az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Megfelelés az ajánlattételi felhívásnak közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Van egy ajánlati felhívás, mely fenntartott szerződésekre vonatkozik az alábbiak alapján: III.1.5. Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk körében "A szerződés védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára fenntartott, amelyek célja a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja". Elegendő-e, ha közös ajánlattevőként indulnánk egy olyan céggel, aki megfelel a fentieknek? Vagy mindkettőnknek külön-külön is meg kell felelnünk a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tehet ajánlatot, azaz ajánlattevői pozícióban ez nem egyfajta alkalmassági feltételnek, hanem minden ajánlattevő esetében érvényességi feltételnek minősül a Kbt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján, mely a következők szerint szól: az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontját az alábbiak szerint, csak ajánlatokra (részvételi jelentkezésekre) van szükség, az érvényesség nem feltétel.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Mentesülés korábban csatolt nyilatkozat benyújtása alól az új szabályozás szerint

Kérdés: Adminisztratív könnyítésnek tűnik a kötelező elektronikus közbeszerzési rendeletben, hogy ha egy nyilatkozatot már becsatolt az ajánlattevő, akkor azt a későbbiekben nem kell újra becsatolnia. A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni ezt a szabályt? Minden ajánlatkérő lát minden dokumentumot, és megkeresi az adott nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] A 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében valóban nem kérhető az alkalmassági követelményeknek és kizáró okok fenn nem állásának igazolására már korábban benyújtott igazolás. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...nem is félreértés, amit az eljárás folyamán tisztázni lehet, továbbá a tárgyalásra is csak érvényes ajánlat bocsátható, mely érvényességi követelménynek az alábbi jogszabályhely, a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat nem felel meg.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén I.

Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakaszt, és az ajánlattevő az ESPD (EEKD) benyújtásán túl a tételes igazolásokat is benyújtja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése tartalmaz erre vonatkozó szabályt, mely szerint az ajánlatkérőnek figyelmen kívül kell hagynia a benyújtott igazolásokat, de emiatt az ajánlat nem lehet érvénytelen.Az előző bekezdésben nevesített rendelkezés szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén II.

Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakasz kitöltését, de az ajánlattevő a részletes adatokat adja meg szakember vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Amiatt, hogy az ajánlattevő (részvételre jelentkező) többletinformációt közöl, jelentkezése nem lehet érvénytelen. Amennyiben az alfa-szakaszt kitöltik, azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia. Ha az ajánlatkérő az online verziót használja, ilyen félreértés nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
1
8
9
10
23