4546. kérdés Referenciát nyújtó kapacitást biztosító szervezet bevonása a teljesítésbe
Kétmillió termék leszállítása a beszerzés tárgya. Nincs meg a szükséges referenciám, de a kapacitásom megvan. Be kell-e vonnom egy termék legyártásába alkalmasságot igazoló szervezetet, vagy elegendő, ha biztosított arra az esetre a rendelkezésre állása, ha mégsem tudnám időben legyártani az adott terméket?
4547. kérdés EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
4548. kérdés Ajánlati biztosíték utólagos benyújthatósága
Amennyiben az ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében kérdezi, hogy az ajánlati biztosíték milyen formában felel meg az előírásoknak, van-e lehetőség utólag benyújtani azt?
4549. kérdés Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása
Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
4550. kérdés Többlet gyakorlati idő értékelése kétszakaszos eljárásban
Ha kétszakaszos eljárásban értékelem a többlet gyakorlati időt, akkor annak hol van a vége, azaz mikor zárul a gyakorlati idő? A jelentkezést vagy az ajánlat benyújtását megelőző hónapban – egész hónapot írtam elő? (Az alkalmasság vonatkozásában igazolásra kerülő tapasztalati időszak lezárulta biztosan a jelentkezési határidő előtt kell, hogy legyen, de az ajánlat legalább egy hónappal később van.)
4551. kérdés Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során
Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
4552. kérdés Üzletititok-státusz megváltoztatása
Ha módosítunk a műszaki megoldásunkon, arra tudjuk kérni az üzleti titok védelmét? Illetve kérhetjük-e visszamenőleg az ajánlatadási szakaszban már beadott szakmai ajánlatra is az üzleti titok védelmét?
4553. kérdés Az "egyenértékűség" szabályának figyelembevétele az egyes közbeszerzési eljárásokban
Az "egyenértékűség" bármilyen eljárás során alkalmazható arra figyelemmel, hogy azt a Kbt. 117. §-a említi?
4554. kérdés Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása
Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
4555. kérdés Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén
Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
4556. kérdés Egyéni vállalkozó adatainak javítása hibás regisztráció esetén
Egyéni vállalkozó ajánlattevő EKR-regisztrációja során magánszemély megnevezéssel regisztrálta magát (például: Minta János egyéni vállalkozó helyett Minta Jánosként), majd így nyújtotta be ajánlatát. A hiba egyértelmű a többi megadott adatból következően (például: adószám). Az ajánlatkérő hiánypótlás/felvilágosítás keretein belül kérheti-e az adatok javítását, módosítását?
4557. kérdés Szerződéses tárgyalások mellőzése
Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy elzárkózik a szerződéses tárgyalástól, és gyakorlatilag úgy fogadtatja el a szerződés tartalmát, mintha nyílt eljárásról lenne szó?
4558. kérdés Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt
Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
4559. kérdés A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról
Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
