#1 Összegzés módosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő egyszer 20 napon belül módosította az összegzést, és a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítette, így a 2. helyezettet jelölte meg nyertesként. Ezt követően, az eredetileg nyertes ajánlattevő EVK-t nyújtott be, hogy a 2. helyezett ajánlata (aki a módosítást követően nyertes lenne) érvénytelen. Módosíthatja újra az ajánlatkérő az összegzést?
Részlet a válaszból: […] vagy információ benyújtására szükséges felhívni, az ajánlatkérő erre – a 79. § (4a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott határidőtől eltérően – az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül jogosult. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról az alkalmazott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alapján a 79. § (4) bekezdésében foglalt határidőn túl is megteheti az e bekezdés szerinti cselekményeket, és módosíthatja az összegzést, ha a szerződés megkötésére még nem került sor."Tehát az összegzés a 20 napot követően is módosítható,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. január 10.
#2 Kettős hiánypótlás tilalma
Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszból: […] újra azonos tartalommal kellene kiírni a hiánypótlást, másrészt a hiánypótlás nem megfelelő megadása esetében az eredeti tartalom figyelembevétele az irányadó. A két előírás összhangban van egymással, azaz valójában nem indokolható, hogy egy valójában nem megfelelő irat benyújtása, még abban az esetben is, amennyiben a benyújtáskor egy ideig még érvényes volt, miért kerülne más elbírálás alá, mint egy teljesen téves irat benyújtása.Viszonylag hasonló ügyben járt el a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely a D.455/2023. számú határozatában jutott a fentiekhez hasonló következtetésre. Az ügyben az ajánlattevő az 1. felvilágosításkérés, hiánypótlási felhívás keretében már becsatolt honossága szerinti engedélyt csatolta, amely érvényességi ideje a 2. hiánypótlás teljesítésének idején már lejárt, illetve magyar nyelvű fordításban olyan engedélyt csatolt, amely megfelelt az ajánlatkérői előírásoknak. Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot, mégpedig azért, mert a kérelmező a hiánypótlás keretében nem nyújtotta be a letelepedése szerinti ország hadiipari tevékenység végzésére jogosító érvényes engedélye eredeti példányának egyszerű másolatát. A jogorvoslati fórum szerint amennyiben az ajánlatkérő ismételten felvilágosítást kért, hiánypótlási felhívást bocsátott volna ki a kérelmező felé a becsatolandó engedély érvényességi idejével kapcsolatban, megsértette volna a Kbt. 71. § (1) és a Kbt. 71. § (6) bekezdésében foglaltakat, mert az ismételten ugyanarra vonatkozott volna, mint amit a 2. felvilágosításkérésben, hiánypótlási felhívásban már kért a kérelmezőtől.Ugyan a kérelmezőnek lehetősége volt megfelelni az ajánlatkérői elvárásnak, azonban annak önhibájából – adminisztrációs hiba miatt – nem tett eleget, csak a 2. felvilágosításkérés, hiánypótlási felhívás útján. Ezért az ajánlatot a 2. felvilágosításkérés, hiánypótlási felhívás során csatolt dokumentumok alapján, a Kbt. 71. § (10) bekezdésére figyelemmel kellett elbírálnia, újabb felvilágosításkérést,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. január 10.
#3 Kizárás versenyjogi jogsértés miatt
Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszból: […] három évnél nem régebben – megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".A fentiek közül egyedül az n) pont teszi szükségessé a versenyhatóság aktivitását. A másik két esetben az ajánlatkérő döntésétől, saját megalapozó dokumentumaitól függ, hogy alkalmazza-e a szabályt. Amennyiben a versenytorzulás fennáll, de a későbbiekben nem kerül a versenyhatóság elé az ügy, akkor is alkalmazhatta azt az ajánlatkérő.A C-66/22. számú ügyben az Európai Unió Bíróság szerint a 2014/24/EU irányelv 57. cikke (4) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt a lehetőséget, hogy kizárják valamely ajánlattevő ajánlatát amiatt, hogy komoly ténykörülmények utalnak ez utóbbi olyan magatartására, amely torzíthatja a versenyszabályokat, azon közbeszerzési eljárásra korlátozza, amelynek keretében az ilyen típusú magatartásokra sor került.A döntésben hivatkozott irányelvi szabály azonos a fentiekben idézett Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont kötelező kizáró okával:"57. cikk (4) Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:d) ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".A 2014/24. irányelv 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag a nemzeti versenyhatóságra ruházza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásokból a versenyszabályok megsértése miatt történő kizárására vonatkozó hatáskört. Továbbá, hogy az ajánlatkérőnek a gazdasági szereplő megbízhatóságára vonatkozó,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 7.
#4 Árváltoztatási klauzula alkalmazása
Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
Részlet a válaszból: […] megváltoztatnák a szerződés általános jellegét".A hivatkozott rendelkezést megszorítóan kell értelmezni. Ennek megfelelően kizárólag abban az esetben alkalmazható az árváltoztatás kapcsán, ha minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, és egyértelműen meghatározott feltételek mellett kerül sor az árváltoztatásra.Az árváltoztatás megvalósulhat pl. oly módon, hogy az áremelési módszertan a közbeszerzési dokumentumok részét képezi, majd a szerződés nevesített mellékleteként beépül a szerződésbe, és egyértelműen rögzíti, hogy az ajánlatkérő azt mikor, milyen inflációs érték esetén kezdeményezi, és milyen egyeztetési eljárásban véglegesíti az ajánlattevővel. Ebben az esetben a szerződés vonatkozó rendelkezése megfelel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának, és alkalmazhatóvá válik, azaz a felek erről szerződésmódosításban rendelkezhetnek. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy az árváltoztatásról minden évben szerződésmódosítást írnak alá a felek.A hivatkozott paragrafus ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a szerződés egyfajta automatizmusként rendelkezzen az árváltozás kérdéséről. Ehhez az szükséges, hogy az árak változását az indexálás rögzítésével, és az erre vonatkozó szabályok, módszerek előre meghatározásával kell a szerződésbe beépíteni, lehetővé téve azt, hogy a későbbi áremelkedéseket a szerződéses árak automatikusan kövessék. Erre különösen a hosszabb távra kötött, vagy kifejezetten árérzékeny tárgyú szerződések esetén lehet szükség. Ez esetben a szerződés "módosul", azaz a szerződésben meghatározott árak változnak, de erről nem kell[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 7.
#5 Ajánlati biztosíték nyújtása árlejtés esetében
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő árlejtést kíván előírni az ajánlati felhívásban, az ajánlati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot az eredeti ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az árlejtés lezárásának napján kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek, vagy az árlejtés lezárásának napjától számított X munkanapon belül, esetleg ezek valamely kombinációja? Ha igen, mely időpontokban?
Részlet a válaszból: […] megelőzően benyújtott ajánlata vonatkozásában áll be.(2) Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során első ajánlatának megtételétől az elektronikus árlejtés lezárásáig nem áll fenn a Kbt. szerinti ajánlati kötöttsége. Az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés lezárásakor áll be."A fenti szabály nem kezeli valójában azt az esetet, amikor valamely ajánlattevő nem vesz részt az árlejtésen, tehát akár úgy is érthetnénk, hogy tudatosan döntött így, így az ajánlati kötöttség már korábban beállt. Ezt a különbségtételt azonban nem teszi meg a szabályozás, így egységesen mindenki számára az árlejtés lezárásakor áll be a kötöttség.Megtörténhet ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő úgy dönt, hogy nem folytat le elektronikus árlejtést. Ebben az esetben az erről szóló értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell az ajánlati biztosítékot rendelkezésre bocsátania az ajánlattevőnek."Kbt. 54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 7.
#6 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszból: […] eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába.(3a) Az ajánlatkérő – a (3) bekezdéstől eltérően – nem köteles az állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a keretmegállapodás alapján történő, ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés esetén."Amint látható, 2023. november 8-át követően az ajánlatkérőknek csak egy szűkebb köre köteles ÁKSZ-t bevonni, és ezen ajánlatkérők is csak meghatározott értéket elérő közbeszerzési eljárásokba; szemben a korábbi FAKSZ-szabályozással, amely nem tett különbséget az ajánlatkérők között. Az ÁKSZ tevékenységét az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: ÁKSZ-rendelet) szabályozza. Az ÁKSZ bevonásának kötelezettsége tehát egyrészt az ajánlatkérők csak egy szűkebb köréhez tartozó kötelezettség; így azon ajánlatkérők, amelyek nem tartoznak a megjelölt ajánlatkérői körbe, ÁKSZ-bevonási kötelezettséggel nem érintettek. Másrészről a megjelölt ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők sem kötelesek ÁKSZ-t bevonni azon közbeszerzésekbe, amelyik nem tartozik a Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdés szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdésbe (vagy az ajánlatkérői jelleg, vagy a közbeszerzés értéke miatt) nem tartozó közbeszerzések esetében az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását saját döntésük alapján bárhogy megoldhatják: akár FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával, akár munkaviszonyban, akár megbízási szerződéssel, bármely közbeszerzési tárgy vonatkozásában. A helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételként nevesítve vannak, a helyi önkormányzat pedig szintén nem köteles ÁKSZ-t bevonni, mivel a Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pontja szerinti ajánlatkérői szervezet.Összességében tehát ÁKSZ bevonására csak meghatározott ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők kötelesek, és csak meghatározott értéket elérő közbeszerzések esetén. Ezt a főszabályt a hatályba léptető rendelkezések pontosítják, mivel a jogalkotó döntése alapján a FAKSZ jogintézmény 2026. június 30-ig fennmarad.A) A FAKSZ-ok kapcsán az első tevékenységi csoportot azok a közbeszerzési eljárások képezik, amelyek 2023. november 8-a (az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX törvény – továbbiakban beruházási törvény – hatálybalépése) előtt már megindultak. A Kbt. 3. § 23. pontja a közbeszerzés megkezdését definiálja: eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a 2023. november 8-a (beruházási törvény hatálybalépése előtt) előtt már megindult közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét a FAKSZ 2023. november 8-a után is folytathatja, a tevékenysége során a FAKSZ megnevezés használatára továbbra is jogosult. Ez a rendelkezés valamennyi közbeszerzési tárgyra, így árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásra és valamennyi ajánlatkérőre is vonatkozik, hiszen ebben az esetben a FAKSZ-bevonási kötelezettség már megvizsgálásra került, és a közbeszerzési eljárás már megindult, kvázi a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást nem érinti az ÁKSZ jogintézmény bevezetése. Ennek megfelelően ezen közbeszerzési eljárások esetében a FAKSZ a tevékenységét a "régi szabályok" alapján végzi, bármeddig is tart a közbeszerzési eljárás, azaz a FAKSZ a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: FAKSZ-rendelet) alapján jár el. Ez például a sajátos beszerzési technikák (keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer) esetében azt is eredményezheti, hogy a FAKSZ még akár 3-4 évig is elláthatja a FAKSZ tevékenységét, bár a FAKSZ-jogosultság 2026. június 30-án megszűnik. Várhatóan jogalkotói lépésre lesz szükség a 2026. június 30-án átnyúló közbeszerzések esetében. Ezen szabály alapján az időközben ÁKSZ-névjegyzékre átkerült FAKSZ is még FAKSZ-ként jár el. Az első csoportnál tehát az a rendező elv, hogy az adott közbeszerzési eljárás a beruházási törvény hatálybalépése napján már megindult. Ebben az esetben a FAKSZ végigviheti a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet 2023. november 8. után már nem láthat el.B) A következő FAKSZ tevékenységi csoportot azok a közbeszerzések képezik, amelyek ÁKSZ-kötelesek, és árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányulnak.A Kbt. 197/E. § alapján 2026. június 30-ig, tehát a FAKSZ-jogosultság megszűnéséig a FAKSZ bevonható árubeszerzés vagy szolgáltatás beszerzési tárgyak esetében azon ajánlatkérők részéről, amelyek egyébként ÁKSZ igénybevételére lennének kötelezettek [Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdés]. A hatályba léptető rendelkezés kijelenti, hogy ebben az esetben a FAKSZ a 2023. november 8. (a beruházási törvény hatálybalépése) előtti napon hatályos rendelkezések alapján jár el, azaz szintén a "régi szabályok" (FAKSZ-rendelet) alapján végzi tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet FAKSZ 2023. november 8. után már nem láthat el. Ebbe a csoportba tehát azok az esetek tartoznak, ahol 2026. június 30-ig az ajánlatkérő dönti el, hogy az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzés esetében a kötelező ÁKSZ helyett FAKSZ-ot vesz igénybe. Ezt megerősíti az ÁKSZ-rendelet 23. § (8) bekezdése, amely így szól:"(8) A Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 5-7. §-a szerinti[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. március 6.
#7 EVK elkésettsége
Kérdés: Eljárásunkban az egyik érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő EVK-t nyújtott be, de elutasítottuk, mert a kérelem nem tartalmazta az ajánlattevő javaslatát. A következő napon megküldte a hiányzó javaslatot, de ekkor már a három munkanapos határidő letelt. Kötelesek vagyunk ebben az esetben megválaszolni az EVK-t?
Részlet a válaszból: […] érvénytelenné nyilvánításra vonatkozó pontját), miért tartja jogsértőnek (pl. miért nem érvénytelen az ajánlat), mit javasol az ajánlatkérő számára (pl. vonja vissza az érvénytelenségről szóló döntést, nyilvánítsa érvényesnek az ajánlatot, és ennek megfelelően módosítsa az összegezést), és végül, mik a bizonyítékok (pl. az ajánlat azon részének bemutatása, hogy miért nem áll fenn az érvénytelenségi ok).Természetesen a gyakorlatban az a jellemző, amikor az előzetes vitarendezési kérelmeket nem a Kbt. által előírt tartalmi felosztásnak megfelelően "felcímkézve" nyújtják be az ajánlatkérő részére. Talán lehet vitatkozni, hogy a "javaslat, észrevétel, álláspont" miben különbözik, de az biztosan kijelenthető, hogy a "mit szeretne a kérelmező az ajánlatkérőtől" (javaslat) olyan tartalmi elem, amelynek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, anélkül az előzetes vitarendezési kérelem nem is lenne értelmezhető.A Kbt. az előzetes vitarendezési kérelem vonatkozásában nem rendelkezik a hiánypótlás alkalmazásának lehetőségéről, ezért – összhangban azzal a szabállyal, miszerint a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi – a hiányos előzetes vitarendezési kérelem nem hiánypótolható – sem ajánlatkérői felhívással, sem önkéntes hiánypótlással –, az ajánlatkérő a hiányos előzetes vitarendezési kérelmet elutasíthatja.Annak nincs akadálya, hogy a hiányosság miatt elutasított előzetes vitarendezési kérelmet ismételten benyújtsák, azonban a kérelem benyújtására vonatkozó határidő-számítás módját ezt nem befolyásolja.Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása esetén a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül jogosult az ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. március 6.
#8 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszból: […] ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti.""9. § (8) E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: *k) ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja."A Kbt. definiálja a kizárólagos jogot, méghozzá úgy, hogy a közszolgáltatói tevékenység vonatkozásában azonosítja, hivatkozva az alábbi 7. § (2) bekezdésre. A 7. § (4) bekezdés megismétli a fenti kitételt, azaz a kizárólagos jog ebben az esetben is jogszabályon vagy hatósági határozaton kell, hogy alapuljon."7. § (2) E törvény alkalmazásában – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja...(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit."Véleményünk szerint a hirdetmény nélküli eljárás esetében jelzett kizárólagos jog védelme, összhangban a Közbeszerzési Hatóság döntéseivel, mely hirdetmény nélküli jogalapra vonatkozó határozatok jogalapjának vizsgálatára vonatkozik, kizárólag jogszabályból vagy hatósági határozatból eredhet. Amennyiben például a forráskód a beszállítónál van, úgy jogszabályból (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) ered a kizárólagos jog. De attól, hogy egy gyártó csak és kizárólag egy céget hatalmaz fel kizárólagosan termékei forgalmazására, a kizárólagos jog védelme nem illeti meg a forgalmazót, hiszen a gyártó a kizárólagossággal gyakorlatilag korlátozza a versenyt, ami egyébiránt nincs összhangban az EUMSZ-szel sem (28-37. cikkei) – hiszen a gyártó korlátozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a kizárólagosság biztosításával. Ennek azért van jelentősége, mert ezt a korlátozást nem védi a Kbt., azaz erre a kizárólagos jogok védelme nem vonatkozik, hiszen ez az ellátási lánc szereplőinek egyezsége alapján korlátozza[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. április 10.
#9 Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés
Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszból: […] tulajdonképpen jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Ebben az esetben azért marad érvényben a szerződés, mert az ajánlatkérő mindent megtett annak érdekében, hogy a közbeszerzés nélküli szerződéskötési szándékáról a gazdasági szereplőket értesítse, és nem a Kbt. "kijátszása" volt a célja.A másik eset, ha az ajánlatkérő ugyan nem folytatott le közbeszerzési eljárást, és jogtalanul mellőzve a közbeszerzést kötött szerződést, de a már megkötött szerződésteljesítéshez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.A kiemelkedően fontos közérdeket maga a Kbt. nem határozza meg, a 137. § (3) bekezdés arra vonatkozóan nyújt segítséget, hogy mi nem tekinthető annak az alábbiak szerint."137. § (3) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna."A Kbt. alapján elsősorban a szerződés érvényességéhez fűződő fontos közérdeket, az ezzel összefüggő nemzetgazdasági érdekeket kell azonosítani ilyen esetben, és azt kell összevetni az érvénytelenség következményeivel. A mérlegelés alapja az arányosság, azaz, ha a szerződés érvénytelensége súlyos, aránytalanul káros következménnyel járna (pl. sérülne valamely közszolgáltatásban a lakossági ellátás folyamatossága vagy biztonsága), akkor a szerződés érvényben marad. A Kbt. ugyanakkor példálózó jelleggel meghatározza azokat a közvetlen gazdasági hatásokat, amelyek nem tekinthetők fontos közérdeknek: ilyen pl. a késedelmes teljesítésből, vagy az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, vagy a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből adódó többletköltség.A Kbt. mellett a Ptk. 6:95. §-a is alkalmazható a közbeszerzési[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. április 10.
#10 Előzetes piaci konzultáció
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszból: […] valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében."A 28. § (5) bekezdése lehetővé teszi az előzetes piaci konzultációt úgy is, hogy az ajánlatkérő előre megosztja a műszaki leírás és a szerződés tervezetét. Erre az EKR is lehetőséget biztosít, melyre hasonlóképpen jelezhetik érdeklődésüket és fogalmazhatják meg véleményüket az ajánlattevők, mint a személyes előzetes piaci konzultáció keretében."28. § (5) Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít."Az írásban lebonyolított konzultáció elsősorban nem az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti aktív kommunikációt támogatja, hanem azt, hogy az ajánlattevők javaslataikat, értelmezési problémáikat egyoldalúan megosszák az ajánlatkérővel, amellett hogy az ajánlatkérő informálja a piaci szereplőket. Kiegészítő tájékoztatáshoz hasonló eljárási cselekmény itt nem kap szerepet, de az esetleges értelmezési nehézségekre[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. május 8.
#11 Jogszabályok változása DBR hatálya alatt
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszból: […] tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogya) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és..."A teljesítéssel kapcsolatos jogszabályi változások vonatkozásában más a helyzet. Mivel az ajánlatkérő a Kbt. alábbi 107. § (2) bekezdése értelmében csak a legfontosabb szerződéses feltételek meghatározására kötelezett a DBR felállításakor, így a jogszabályi változások erre jellemzően nincsenek hatással, azaz minden egyes újraversenyeztetés esetében a hatályos szabályokat követve kell a Kbt.-ben meghatározott teljesítési szabályokat (alvállalkozó bejelentése stb.) alkalmazni."107. § (2) Az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. június 12.
#12 Műszaki tartalom változása tárgyalás során
Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás során úgy módosította a műszaki tartalmat, hogy ha ezt korábban tudtuk volna, akkor eleve más ajánlatot teszünk. Most a módosítással már nem fogunk tudni ennyi idő alatt reagálni, mert az alvállalkozóink már nem fognak tudni ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Igaz, hogy a beszerzési tárgy nem komplex, de ettől még a beszállítók árajánlatai nem fognak megérkezni időben. Hogyan tudjuk érvényesíteni az érdekeinket?
Részlet a válaszból: […] közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogya) az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni.”A kérdésben jelzettek szerint az ajánlattevő képes most is ajánlatot tenni, de a módosítás korábbi ismeretében még előnyösebb lehetne az ajánlat, mely egyben azt is jelenti, hogy a módosítás[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. július 10.
#13 Hiánypótlási felhívás módosítása
Kérdés: Hogyan tudjuk kezelni, ha a tárgyalások során olyan változás áll be, ami a korábban kibocsátott hiánypótlási felhívást felülírja? Módosítható a korábbi felhívás? Ennek hiányában ellentétes lenne a végső ajánlattételi felhívás tartalma és a hiánypótlási felhívás, aminek a határideje is a végleges ajánlattétel időpontja?
Részlet a válaszból: […] felhívás feltöltése mellett a módosítás tényét az EKR-ben egyértelműen jeleznie kell, hogy az ajánlatkérők számára világos legyen, az új hiánypótlási felhívás szabályai irányadók. Ezt legegyszerűbb a hiánypótlás feltöltésekor szabadszöveges részben rögzíteni, melyet az ajánlattevők[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. július 10.
#14 Becsült érték és indokoláskérés viszonya
Kérdés: A korábbi aránytalanul alacsony ár szabály a becsült értékhez viszonyított, amikor annak eldöntése merült fel, hogy mikor kell indokolást kérni. Szükséges-e, hogy a becsült értéken kívül mást is vizsgáljon az ajánlatkérő, vagy elegendő-e a becsült érték, amikor arról dönt, hogy nem kér indokolást, és ezt a bírálóbizottsági jegyzőkönyvben is rögzíti?
Részlet a válaszból: […] figyelemmel az ajánlattevő által megajánlott áron a szerződés teljesíthetősége kétségbe vonható-e. A jogorvoslati fórum tehát kevésnek találta az ajánlatkérő azon érvét, hogy a becsült érték vizsgálata során arra jutott, nem szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. A jogorvoslati fórum szerint téves eredményre vezethet, amennyiben az ajánlatkérő kizárólag és egyedüli viszonyítási alapként a becsült értéket veszi figyelembe, hiszen ettől az ajánlatkérő által valószínűsített értéktől a piaci árak jelentős mértékben eltérhetnek. Ezért az ajánlatkérőnek a beérkezett további ajánlatokban szereplő ajánlati árakkal és az azokban szereplő egységárakkal való összehasonlítás keretében is meg kell győződnie arról, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatában szereplő ajánlati áron a szerződés teljesíthető-e. Ha pedig felmerül annak a gyanúja, hogy az ajánlati ár aránytalanul alacsony, akkor alkalmaznia kell az árindokolás intézményét.Az adott ügyben egyébiránt a Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő nyertes ajánlattevő ajánlati árának megalapozottsága körében végzett vizsgálatait, és megállapította, hogy azok egyik esetben sem igazolták kétséget kizáróan a szerződés ajánlati áron való teljesíthetőségét. A[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. augusztus 7.
#15 Feltételes közbeszerzés
Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására vagy a támogatási szerződés módosítására sor kerül az ajánlatok bontását megelőzően, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti az anyagi fedezet összegét?
Részlet a válaszból: […] feltételes közbeszerzést, mert ha a támogatási összeg megemelésére vonatkozó igényét elutasítják, vagy a támogatási szerződés módosítására egyéb okból nem kerülne sor, másképpen fogalmazva a támogatás megemelt összegére vonatkozó igény nem kerül elfogadásra a támogató részéről, akkor a Kbt. 72. § (2) bekezdés b) pontja szerint eredménytelenül le tudja zárni az eljárást.A bontási cselekményekről, illetve a rendelkezésre álló anyagi fedezet ismertetéséről a Kbt. 68. § (4) bekezdése rendelkezik, mely szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésre álló fedezet összege is.Az anyagi fedezet ismertetése a bontás során a vonatkozó rendelkezések szerint tehát nem kötelező, ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy jelen esetben releváns tájékoztatást[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. augusztus 7.
#16 Eltérés a hirdetményben
Kérdés: Az ajánlatkérő felhívásában minden esetben megjelenik, hogy valamennyi részre be kell nyújtani ajánlatunkat, annak ellenére, hogy az egyes részek pont azért vannak szétbontva, hogy ne legyen versenykorlátozó, hogy egyben írja ki. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszból: […] rendelet szerinti fordítását tartalmazza, mely eltér a magyar közbeszerzési jogi megfogalmazástól. Amikor az EKR-en megjelenő szöveget olvassák, akkor vélhetően a következő jelenik meg: BT-763 Ajánlatok benyújthatók – valamennyi részre. Amennyiben hasonló esetben az EKR-en megjelenő szöveg csak lehetőséget ad a benyújtásra, úgy az ajánlatkérő valójában nem korlátozta az ajánlattétel lehetőségét. Amennyiben biztosak akarnak ebben lenni, érdemes rákérdezni,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. szeptember 11.
#17 Ajánlati kötöttség időtartama
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő egy több részből álló közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában, hogy az ajánlati kötöttség minimális időtartama az első rész esetében 60 nap, a második rész esetében 30 nap? Egy közbeszerzési eljáráson belül lehet-e különböző az ajánlati kötöttség időtartama az egyes részek tekintetében?
Részlet a válaszból: […] melyet minden egyes eljárás esetében az alábbiakban szabályoz a Kbt. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. október 9.
#18 Kapacitást biztosító szervezet cseréje
Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszból: […] biztosítható, ha a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a Kbt. 63. §-a szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, kivéve, ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen. Láthatjuk, hogy a Kbt. az Irányelv 63. cikkének második fordulatát („illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok”) szabályozza.A Kbt. még egy cserelehetőségről rendelkezik egyértelműen. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján az értékelési szempontként bemutatni kért szakemberek személye vagy a kizáró ok miatt [Kbt. 71. § (4) bekezdés] változhat, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben. Az értékelési szempontként megjelölt szakemberek esetében tehát megjelenik az Irányelv 63. cikkének első fordulata is (amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak).Viszont egyértelmű szabályozás nélkül maradt, hogy ezeken az eseteken túl (pl. referenciát biztosító kapacitás) az alkalmassági követelménynek egyszerűen csak nem (és hiánypótlás után sem) megfelelő kapacitást biztosító szervezet korlátok nélkül lecserélhető-e oly módon, hogy az ajánlattevő másik kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg.Ez a kérdés különösen a kétlépcsős bírálat tükrében lényeges, ahol a részvételre jelentkező és az ajánlattevő első lépcsőben nyilatkozik az alkalmassági követelménynek való megfelelésről, majd a második lépcsőben igazolja az alkalmasságát. Így az alkalmassági követelménynek való megfelelési nyilatkozatot követő felismerés, miszerint a kapacitást biztosító szervezet mégsem felel meg az alkalmassági követelménynek, és ezért új szervezet bevonása szükséges, felveti a kettős hiánypótlás tilalma és a hamis nyilatkozatot kizáró ok kérdéskörét. Mindezt súlyosbítják a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási korlátok, amelyek között ott szerepel az alapelvek sérelme.A Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból (lásd pl. D.512/20/2017.) és a Közbeszerzési Hatóság különböző útmutatóiból (pl. hiánypótlással, az alkalmassági követelményekkel, az alvállalkozókkal kapcsolatos útmutatókból) az alábbi megközelítés olvasható ki.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján lehetséges új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében, az ajánlatkérő az új gazdasági szereplőre vonatkozó hiánypótlást korlátozhatja csak a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást az újonnan megnevezett gazdasági szereplővel kapcsolatban. A Kbt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezéseket, hogy az ajánlattevő részéről „új gazdasági szereplő” bevonásának lehetősége hiánypótlás keretében egy adott szerepkör (pl. kapacitást biztosító szervezet, alvállalkozó) vonatkozásában kizárt. Mivel az új kapacitást biztosító szervezet új gazdasági szereplőnek minősül, ezért a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlás során mind a meglévő, az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréje, mind az újonnan történő bevonás (az alkalmassági követelménynek nem megfelelő ajánlattevő helyetti megfelelés) lehetséges.A D.512/20/2017. számú döntésből az is kiolvasható, hogy az új kapacitást biztosító szervezet bevonása nem sérti az ajánlati kötöttség elvét, mivel maga a kapacitást biztosító szervezet nem minősül olyan tartalmi megajánlásnak, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdés alapján ne lenne hiánypótolható, hiszen alkalmassági követelményhez kapcsolódik. A döntés az alapelvi sérelem lehetőségét nem tárgyalja.A kétlépcsős bírálattal összefüggésben kifejtett hamis nyilatkozat eshetősége kapcsán pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy nem minősül hamis nyilatkozatnak, ha az alkalmasságnak való megfelelési nyilatkozat megtételét követően az ajánlattevő végül úgy felel meg az alkalmassági követelménynek, hogy a hiánypótlás során új kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg, mert az igazolási kötelezettségnek végső soron eleget tett.Az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréjének lehetősége viszont a szabályozási sajátosságok miatt függ az eljárási típustól, nevezetesen egyszakaszos vagy kétszakaszos eljárást folytat le az ajánlatkérő.A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A közbeszerzési eljárás második, ajánlattételi[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 6.
#19 Alvállalkozó bevonásának lejelentése
Kérdés: Ajánlattevőként elégséges-e, ha az ajánlatkérőnek (önkormányzatnak) jelentjük be alvállalkozó bevonását, vagy el kell küldeni kötelezően az alvállalkozó bevonásáról a bejelentést annak a közbeszerzési szakjogásznak is, aki közbeszerzés kiírásában és helyes lebonyolításában segédkezik az önkormányzatnak?
Részlet a válaszból: […] szerződés rendelkezései irányadók, hiszen a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során az ajánlatkérővel áll kapcsolatban, ami a szerződéses kapcsolattartón keresztül valósul meg. Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzésért felelős jogászt is bevonja ebbe a folyamatban, úgy természetesen számára kell a megfelelő[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 6.
#20 Információ bejelentett alvállalkozókról
Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?
Részlet a válaszból: […] alvállalkozóval összefüggő következő adatokat:ea) az alvállalkozó megnevezését, adószámát, a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül, továbbáeb) az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok rögzítésével egy időben.”Az EKR Publikus Szerződéstárában az „alvállalkozók” fülön látszódik. Ha[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. december 11.
