Összes tárgyszó megjelenítése

A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?

Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?

Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?

Kell-e a felhívásban jeleznie az ajánlatkérőnek, hogy milyen áfatartalmú termékeket fog a szerződés keretében megrendelni a nyertes ajánlattevőtől?

Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt - és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot -, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?

A Kbt. szerint az ajánlat az ajánlattételi határidőig módosítható. Az ajánlatkérő a dokumentációban jelezte, hogy felkérheti az ajánlattevőket pontosítás, felvilágosítás megadására, mely azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Nem ellentétes az előző két rendelkezés egymással? És ha én a felhívás kapcsán módosítom az ajánlatot, akkor az érvénytelen?

Mit jelent az a kiírásban meghatározott kitétel, miszerint az ajánlatkérőnek joga van az ajánlat visszautasítására? (Ilyen meghatározással eddig még nem találkoztunk.)

Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)

Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés - a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt - nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?

2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)

Az ajánlati dokumentációt az ajánlattevő nevében bárki megvásárolhatja, vagy igazolnia kell, hogy például az ajánlattevő alkalmazottja? És ha igen, meghatalmazással vagy milyen módon?

Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?

Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?

A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?

Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?

Tárgyalásos eljárásban ketten maradtunk. Mi történik, ha a második fordulóban nem teszek ajánlatot?

Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?

A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?

Egyfordulós tárgyalást lehet-e két alkalommal megtartani, ha az időben elhúzódik?

Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?

Milyen szerepe van az akkreditált tanúsítónak a közbeszerzési eljárásban? Ki és milyen feltételekkel lehet akkreditált tanúsító?

Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?

Ajánlatkérőként hogyan vizsgáljam, hogy eredeti-e az aláírás, mi alapján döntöm el, hogy nem az? (A kérdés azért időszerű, mert utóellenőrzések során megszaporodtak az erre vonatkozó tényállást tisztázó kérdések.)

Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?

A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?

100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaság vagyunk. Villamos- és trolibuszhálózatot üzemeltetünk, így a közszolgáltató hálózat üzemeltetése miatt az azzal közvetlenül összefüggő beszerzéseinkre a Kbt. különös közbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak. Árubeszerzésre az értékhatár 50 millió forint. Festőüzemünk is van. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a járművek festésére, előkészítésére, alvázvédelemmel kapcsolatos tevékenységre kell-e kiírni pályázatot akkor, ha annak értéke 50 millió forint alatti?

Biztosíthatja-e az alkalmasságot a kapacitást biztosító szervezet megbízásos jogviszonyban lévő munkatársa?

Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)

Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?

Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?

Hulladékkezelési közszolgáltató járműparkjának karbantartását túlnyomórészt saját műhelyben végzi. A szükséges alkatrészeket az igény felmerülésekor szerzi be (2004-ben például 302 alkalommal), raktárkészlete nem jelentős. Az alkatrészeket különböző helyeken, az adott típushoz, márkához éppen az adott alkatrésszel rendelkező partnertől veszi meg (2004-ben 46 partnertől), telefonos egyeztetés alapján. Az év végi beszerzési statisztika alapján 2004-ben a beszerzett alkatrészek értéke meghaladta az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát. Típusonkénti összesítésben azonban ezt a határt egyik sem éri el, márpedig a legtöbb alkatrész típusfüggő. Hogyan tud megfelelni a cég a közbeszerzési törvény előírásainak ebben az esetben?

Az államháztartási törvény legutóbbi változása érintette/érinti-e a Kbt. szabályozását?

Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?

Mi a helyzet akkor, ha rész- vagy alszempontra nincsen becsült érték?

A Kbt. 58. §-a szerinti közbeszerzési műszaki leírásra előírtak, illetve a 162/2004. Korm. rendeletben foglaltak együttesen alkalmazandók az ajánlati dokumentációnál? Vagy elegendő lehet csak a rendelet által előírtak alkalmazása?

Lehetséges-e az ajánlattételi felhívástól és dokumentációban meghatározottaktól eltérő alternatívák szerepeltetése az ajánlatban? Kizárja ezt a közbeszerzési törvény?

Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?

Külföldi cég magyar fióktelepe lehet ajánlattevő a közbeszerzési törvény szerint. Ilyen esetben az anyacég referenciáit vagy egyik alkalmassági tényezőit a fióktelep szerepeltetheti-e ajánlatában, vagy csak abban az esetben tehet úgy, ha a külföldi anyacég "közös ajánlattevő"-ként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként nevesítve szerepel az ajánlatban?

Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?

Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)

Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet - például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?

Van-e lehetőség az árfolyamkövető algoritmus szerződésbe való beillesztésére módosítás során?

Közszolgáltató cég részére árubeszerzést kell lefolytatnunk. Az áru egy részét a közszolgáltatásban kívánják felhasználni, a másik részét azonban tovább akarják értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy a közszolgáltatás részére beszerzendő árut a különös eljárás szerint, a viszonteladás céljából beszerezni kívánt részét pedig az általános eljárás szerint kell beszerezni? (A cég nem rendelkezik kizárólagos joggal az áru eladására, valamint a Közbeszerzések Tanácsánál általános ajánlatkérőként és közszolgáltatóként is bejelentkezett.)

A saját kivitelezés csökkenti-e az árubeszerzés értékét?

Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?

Mikor számít átalánydíjas szerződésnek egy árazott költségvetést is tartalmazó építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés?

Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?

Lehet-e olyan szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, ahol az ellenértéket készpénzben fizeti meg az ajánlatkérő?

Mi indokolja, hogy a közbeszerzési eljárások során a dokumentáció átvételének határideje azonos legyen az ajánlattételi határidő lejártával, órára megegyezően?