Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

abszolút értékelés módszere Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága
A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 210. számában (2017. szeptember 6.), 4055. kérdésszám alatt
adatbázis-ellenőrzés
adateltérés
adatfeltöltés
adatok
adatvédelem Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben
A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 91. számában (2009. február 2.), 1840. kérdésszám alatt
adóeljárás Közbeszerzés az adóeljárásban
Tudomásunk szerint bizonyos esetekben az adótartozások végrehajtásánál is alkalmazni kell a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. Kikre terjed ez ki, egyáltalán van-e összefüggés az adóeljárás és a közbeszerzés között?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 8. számában (2004. augusztus 9.), 209. kérdésszám alatt
adóhatóság tájékoztatása Adóhatósági tájékoztatás kérelemre
Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 85. számában (2008. szeptember 22.), 1718. kérdésszám alatt
adóigazolás
adókötelezettség Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan
Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 63. számában (2007. június 4.), 1349. kérdésszám alatt
adószám Adószám feltüntetésének kötelezettsége a közzétételi kérelemben
A 34/2004-es kormányrendeletben előírt közzétételi kérelem kötelező elemei között nem szerepel az a követelmény, hogy az ajánlatkérő adószámát is fel kell tüntetni. Mégis egyes esetekben a hiánypótlási felhívásban hivatkozunk erre a követelményre. Milyen esetben kell tehát feltüntetni a kérelemben az ajánlatkérő adószámát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 46. számában (2006. június 12.), 1038. kérdésszám alatt
adótartozás
adózás Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése
Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 82. számában (2008. július 21.), 1658. kérdésszám alatt
áfa
áfakulcs Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár - ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk -, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 80. számában (2008. június 2.), 1611. kérdésszám alatt
áfatartalom Áfatartalom közlése az ajánlati felhívásban
Kell-e a felhívásban jeleznie az ajánlatkérőnek, hogy milyen áfatartalmú termékeket fog a szerződés keretében megrendelni a nyertes ajánlattevőtől?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 100. számában (2009. augusztus 17.), 2060. kérdésszám alatt
ajánlás
ajánlat
ajánlat adattartalma Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában
Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 105. számában (2009. november 30.), 2161. kérdésszám alatt
ajánlat aláírása
ajánlat alakisága
ajánlat elbírálása
ajánlat elkésettsége
ajánlat értékelése
ajánlat érvényessége
ajánlat érvénytelenítése Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése
Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt - és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot -, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 79. számában (2008. május 13.), 1590. kérdésszám alatt
ajánlat érvénytelenné nyilvánítása
ajánlat érvénytelensége
ajánlat felbontása
ajánlat fenntartása
ajánlat fogalma Az ajánlat fogalmának értelmezése
A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.), 819. kérdésszám alatt
ajánlat formai követelményei
ajánlat formája Csomagolásra vonatkozó kritérium nem, illetve nem megfelelő teljesítése
Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat csomagolására vonatkozó kritériumokat. Kérdésük, hogy érvénytelen lesz-e az ajánlat, ha az ajánlattevő e jellemzőknek nem vagy nem megfelelően tesz eleget?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 82. számában (2008. július 21.), 1669. kérdésszám alatt
ajánlat javítása
ajánlat kiegészítése
ajánlat költsége
ajánlat megváltoztatása
ajánlat módosítása
ajánlat nyilvánossága Nyertes ajánlat nyilvánossága
Építőipari felújításra adtunk be ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő - hivatkozva a Kbt. 97. §-ában foglaltakra - kikérte az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatot. Kiadható-e a nyertes ajánlata, feltéve, hogy az nem jelölt meg olyan részeket, amelyek üzleti titkot képeznének?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 21. számában (2005. február 21.), 503. kérdésszám alatt
ajánlat nyilvánosságra hozatala
ajánlat pénzneme Ajánlati ár pénzneme
Ha a kiírásban nem szerepel, hogy az ajánlati árat milyen pénznemben kell megadni, lehetőség van-e arra, hogy azt euróban adjuk meg? Változtat-e a helyzeten, ha az ajánlattevő székhelye EU-s tagállamban van, illetve mi a helyzet akkor, ha az ajánlattevő magyar vállalkozás, de a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója német?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 86. számában (2008. október 13.), 1722. kérdésszám alatt
ajánlat pontosítása Ajánlat pontosítása és módosítása
A Kbt. szerint az ajánlat az ajánlattételi határidőig módosítható. Az ajánlatkérő a dokumentációban jelezte, hogy felkérheti az ajánlattevőket pontosítás, felvilágosítás megadására, mely azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Nem ellentétes az előző két rendelkezés egymással? És ha én a felhívás kapcsán módosítom az ajánlatot, akkor az érvénytelen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 111. számában (2010. április 6.), 2294. kérdésszám alatt
ajánlat tartalma
ajánlat visszautasítása Ajánlat visszautasítása
Mit jelent az a kiírásban meghatározott kitétel, miszerint az ajánlatkérőnek joga van az ajánlat visszautasítására? (Ilyen meghatározással eddig még nem találkoztunk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 112. számában (2010. április 26.), 2307. kérdésszám alatt
ajánlat visszavonása
ajánlati adatlap Ajánlati adatlap kötelező alkalmazása
Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 85. számában (2008. szeptember 22.), 1703. kérdésszám alatt
ajánlati ár
ajánlati árak azonossága Eljárás azonos ajánlati árak esetén
Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés - a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt - nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 22. számában (2005. március 7.), 523. kérdésszám alatt
ajánlati biztosíték
ajánlati biztosíték kiegészítése Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos DB-határozat
2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 114. számában (2010. június 7.), 2354. kérdésszám alatt
ajánlati biztosíték visszafizetése
ajánlati dokumentáció
ajánlati dokumentáció módosítása Ajánlati felhívás, dokumentáció módosításának határideje
Jogszerű-e az ajánlati felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig bármikor és bármilyen okból módosíthatja az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció feltételeit?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 111. számában (2010. április 6.), 2289. kérdésszám alatt
ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása Ajánlati dokumentációt átvevő személyazonosságának igazolása
Az ajánlati dokumentációt az ajánlattevő nevében bárki megvásárolhatja, vagy igazolnia kell, hogy például az ajánlattevő alkalmazottja? És ha igen, meghatalmazással vagy milyen módon?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 121. számában (2010. november 2.), 2506. kérdésszám alatt
ajánlati dokumentáció visszaszolgáltatása Ajánlati dokumentáció egy részének visszaszolgáltatási kötelezettsége
Az ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy az ajánlattevő köteles a kiadott kiviteli terveket hiánytalanul, az ajánlatával egyidejűleg visszaszolgáltatni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. A kiviteli tervek az ajánlati dokumentáció részét képezik, amit a cégünk megvásárolt. Jogosan számláznánk le (vissza) a kérdés szerinti esetben a dokumentáció árát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 65. számában (2007. július 16.), 1375. kérdésszám alatt
ajánlati elemek ismertetése Ismertetendő adatkör ajánlatok bontásakor
Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 118. számában (2010. augusztus 30.), 2457. kérdésszám alatt
ajánlati felhívás
ajánlati felhívás módosítása
ajánlati felhívás részletessége Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban
Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1751. kérdésszám alatt
ajánlati felhívás tartalma
ajánlati felhívás visszavonása
ajánlati kötöttség
ajánlati kötöttség hiánya
ajánlati kötöttség időtartama
ajánlati kötöttség meghosszabbítása
ajánlati levél
ajánlati minta
ajánlatkérés
ajánlatkérő
ajánlatkérő által nem kért iratok Ajánlatkérő által nem igényelt okiratok "sorsa"
Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 89. számában (2008. december 15.), 1806. kérdésszám alatt
ajánlatkérő igazolása
ajánlatkérő jogköre
ajánlatkérő késedelme Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése
Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 119. számában (2010. szeptember 20.), 2483. kérdésszám alatt
ajánlatkérő kötelezettsége
ajánlatkérő visszalépése
ajánlatkérői jogok
ajánlatkérői összegzés Ajánlatkérői összegzés tartalma, terjedelme
Megfelel-e a Kbt. előírásainak az az ajánlatkérői összegzés, amely szerint az ajánlatkérő azért választotta az általa nyertesként kihirdetett pályázó ajánlatát, mert az ajánlattevő megfelelt az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban rögzített valamennyi követelménynek? Úgy gondoljuk, hogy ez gyakorlatilag az ajánlat érvényességének a feltétele. Elegendő a kérdés szerinti indok az ajánlatkérő részéről?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 80. számában (2008. június 2.), 1612. kérdésszám alatt
ajánlatkérők feladatai
ajánlatkérőnek minősülő szervezet Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben
Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 227. számában (2019. február 13.), 4309. kérdésszám alatt
ajánlatnak minősülő nyilatkozat Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén
A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 791. kérdésszám alatt
ajánlatok azonossága
ajánlatok bontása
ajánlatok elbírálása
ajánlatok értékelése
ajánlatok felhasználása Ajánlatok felhasználása
Az ajánlatkérő az ajánlatokat azok elbírálásán túl még mire használhatja fel? Kérdezem ezt azért, mert találkoztam olyan kitétellel, hogy ha a felhasználás célja az előzőtől eltér, arról meg kell állapodnia az ajánlattevőnek az ajánlatkérővel.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 113. számában (2010. május 17.), 2349. kérdésszám alatt
ajánlatok száma
ajánlatok tartalma
ajánlattétel
ajánlattétel feltétele
ajánlattétel költsége Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén
Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 86. számában (2008. október 13.), 1730. kérdésszám alatt
ajánlattétel megtagadása Eljárás ajánlattétel megtagadása esetén
Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattételre felkért ajánlattevő nem ad ajánlatot, és ezt telefonon jelzi? Lehet-e azonnal másik pályázót felkérni ajánlattételre, avagy meg kell várni a beadási időt, esetleg rögtön új eljárást indítani. Lehetséges-e legalább három beadott ajánlat beérkezése érdekében öt ajánlatkérés (felhívás) kiküldése?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 557. kérdésszám alatt
ajánlattétel mellőzése Ajánlattétel mellőzése tárgyalásos eljárás második fordulójában
Tárgyalásos eljárásban ketten maradtunk. Mi történik, ha a második fordulóban nem teszek ajánlatot?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 121. számában (2010. november 2.), 2509. kérdésszám alatt
ajánlattételi felhívás
ajánlattételi határidő
ajánlattételi határidő meghosszabbítása
ajánlattételi kiírás Ajánlattételi kiírás módja
Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 20. számában (2005. február 7.), 477. kérdésszám alatt
ajánlattételi kötelezettség A DBR-be jelentkezés "kockázata"
Részvételre jelentkeztünk a DBR-be, befogadták a jelentkezésünket, de a kereskedelmi vezetőnk elbizonytalanodott, hogy valóban lesz-e olyan termékünk, amire az ajánlatkérőnek szüksége van, illetve nem egyértelmű, mit szeretne majd később beszerezni az ajánlatkérő. Milyen lehetőségeink vannak, amelyek csökkentik a kockázatot? Érdemes-e ennek ellenére a DBR-be belépni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 252. számában (2021. március 10.), 4660. kérdésszám alatt
ajánlattételi szakasz
ajánlattételi útmutató
ajánlattevő
ajánlattevő értesítése Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Írásbeli indoklás kérésekor - irreálisan alacsony ár megadása esetén - az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.), 811. kérdésszám alatt
ajánlattevő kizárása
ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége
ajánlattevő távolléte Eredményhirdetés a nyertes ajánlattevő távollétében
A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 564. kérdésszám alatt
ajánlattevői jogok Értelmezések a Kbt. 97. §-ához
A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 77. számában (2008. március 31.), 1566. kérdésszám alatt
ajánlattevők értesítése Egyfordulós tárgyalás megtarthatósága két alkalommal
Egyfordulós tárgyalást lehet-e két alkalommal megtartani, ha az időben elhúzódik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 49. számában (2006. augusztus 14.), 1079. kérdésszám alatt
ajánlattevők részvétele
ajánlattevők száma Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel
Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 251. számában (2021. február 3.), 4653. kérdésszám alatt
ajánlattevők változása Ajánlattevői kör változtathatósága egyszerű eljárásban
A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást bonyolítottunk. Az ajánlattételi felhívást egyidejűleg öt ajánlattevőnek küldtük meg. Kérdésünk: ha a következő beszerzésnél is a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű eljárást alkalmazzuk a becsült érték figyelembevételével ugyanazon témájú beszerzésre, akkor is ugyanazon ajánlattevőket kell-e felhívnunk ajánlattételre, akiket a korábbi beszerzésünknél, illetőleg az előző évhez képest nem öt ajánlattevőnek, hanem három ajánlattevőnek küldhetünk-e ajánlattételi felhívást, és ezek eltérhetnek-e a korábbi ajánlattevőktől?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 723. kérdésszám alatt
akkreditálás Tanúsítók a közbeszerzésben
Milyen szerepe van az akkreditált tanúsítónak a közbeszerzési eljárásban? Ki és milyen feltételekkel lehet akkreditált tanúsító?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 2. számában (2004. május 17.), 58. kérdésszám alatt
akkreditálási dokumentum Akkreditálási dokumentumok alakisága
Ha az ajánlatkérő - építési beruházás esetén - a minősítő vizsgálatokat végző laboratóriumok akkreditálási dokumentumait is kéri becsatolni, akkor ezen okiratok becsatolhatók-e egyszerű fénymásolati példányban, vagy csak eredeti, illetve közjegyző által hitelesített másolati formátumú becsatolásuk az elfogadható?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 52. számában (2006. október 16.), 1151. kérdésszám alatt
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
akkreditált végzettség
alacsony ár
aláírás ellenőrzése Aláírás ajánlatkérő általi ellenőrzése
Ajánlatkérőként hogyan vizsgáljam, hogy eredeti-e az aláírás, mi alapján döntöm el, hogy nem az? (A kérdés azért időszerű, mert utóellenőrzések során megszaporodtak az erre vonatkozó tényállást tisztázó kérdések.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 253. számában (2021. április 14.), 4681. kérdésszám alatt
aláírás megtagadása Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén
Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 59. számában (2007. március 12.), 1273. kérdésszám alatt
aláírás-hitelesítés Aláírás-hitelesítés mint új jogintézmény
A kizáró okokról nem kell közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, hanem elég az aláírás-hitelesítés. Ezt könnyítésnek szánták a jogalkotók, adott esetben ez azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek minden egyes ajánlata alkalmával el kell mennie a közjegyzőhöz az aláírás hitelesítése céljából. Korábban elegendő volt a közjegyzői okiratot több példányban egy alkalommal beszerezni. Jól értettem ezt a változást?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 44. számában (2006. május 2.), 974. kérdésszám alatt
aláírási címpéldány
aláírási címpéldány hatálya
aláírásminta Aláírás ajánlatkérő általi ellenőrzése
Ajánlatkérőként hogyan vizsgáljam, hogy eredeti-e az aláírás, mi alapján döntöm el, hogy nem az? (A kérdés azért időszerű, mert utóellenőrzések során megszaporodtak az erre vonatkozó tényállást tisztázó kérdések.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 253. számában (2021. április 14.), 4681. kérdésszám alatt
aláírásra jogosultság
alaki hiba
alakiság
alakszerűség
alapajánlat Alapajánlat kötelező beadása alternatív ajánlattétel esetén
Következik-e a Kbt.-ből, hogy alternatív ajánlat megengedése esetén kötelező alapajánlatot is beadni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 853. kérdésszám alatt
alapanyag-szállító Alapanyag-szállító minősítése a közbeszerzésben
Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 165. számában (2013. december 11.), 3305. kérdésszám alatt
alapanyaggyártás Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban
Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 27. számában (2005. május 17.), 629. kérdésszám alatt
alapelvek
alapelvek sérelme
alapelvi sérelem Esélyegyenlőtlen követelmény
A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 105. számában (2009. november 30.), 2155. kérdésszám alatt
alapítvány
alaptevékenység Közszolgáltató (alap)tevékenység biztosítását szolgáló munkák pályáztatása
100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaság vagyunk. Villamos- és trolibuszhálózatot üzemeltetünk, így a közszolgáltató hálózat üzemeltetése miatt az azzal közvetlenül összefüggő beszerzéseinkre a Kbt. különös közbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak. Árubeszerzésre az értékhatár 50 millió forint. Festőüzemünk is van. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a járművek festésére, előkészítésére, alvázvédelemmel kapcsolatos tevékenységre kell-e kiírni pályázatot akkor, ha annak értéke 50 millió forint alatti?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 795. kérdésszám alatt
alkalmasság
alkalmasság biztosítása
alkalmasság igazolása
alkalmasság vizsgálata
alkalmassági feltétel
alkalmassági követelmény módosítása Alkalmassági követelmény módosítása
Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 253. számában (2021. április 14.), 4683. kérdésszám alatt
alkalmassági kritérium
alkalmassági minimumkövetelmény
alkalmassági szempont
alkalmasságot igazoló szervezet
alkalmatlan ajánlattevő Alkalmatlan ajánlattevő, érvénytelen, érvényessé tehető ajánlat
A korábbi Kbt. előírásai szerint lefolytatott hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás során az írásos alapajánlatot az ajánlattevő nem az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint készítette el. Tárgyalásra bocsátható-e az alapajánlat, vagy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tárgyalás nélkül érvénytelenné kell-e azt nyilvánítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 18. számában (2005. január 10.), 417. kérdésszám alatt
alkalmatlanság
alkalmazandó szabályok
alkalmazás Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban
Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 41. számában (2006. február 27.), 922. kérdésszám alatt
alkalmazott
alkalmazott eljárásrend Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén
Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 21. számában (2005. február 21.), 510. kérdésszám alatt
alkalmazott rezsim
alkatrészbeszerzés Közszolgáltató alkatrészbeszerzése
Hulladékkezelési közszolgáltató járműparkjának karbantartását túlnyomórészt saját műhelyben végzi. A szükséges alkatrészeket az igény felmerülésekor szerzi be (2004-ben például 302 alkalommal), raktárkészlete nem jelentős. Az alkatrészeket különböző helyeken, az adott típushoz, márkához éppen az adott alkatrésszel rendelkező partnertől veszi meg (2004-ben 46 partnertől), telefonos egyeztetés alapján. Az év végi beszerzési statisztika alapján 2004-ben a beszerzett alkatrészek értéke meghaladta az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát. Típusonkénti összesítésben azonban ezt a határt egyik sem éri el, márpedig a legtöbb alkatrész típusfüggő. Hogyan tud megfelelni a cég a közbeszerzési törvény előírásainak ebben az esetben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.), 813. kérdésszám alatt
államháztartás Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége
A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 16. számában (2004. november 29.), 386. kérdésszám alatt
államháztartási törvény változása Áht.-változás
Az államháztartási törvény legutóbbi változása érintette/érinti-e a Kbt. szabályozását?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 118. számában (2010. augusztus 30.), 2471. kérdésszám alatt
állami pénzalap Elkülönített állami pénzalapok igazolása
A Kbt. 63. § (2) bekezdésének b) pontja hivatkozik a 60. § (1) bekezdés e) pontjára, ahol csak az adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetés igazolásáról van szó. E szerint az elkülönített állami pénzalapok irányában (például Munkaerő-piaci Alap) fennálló fizetési kötelezettség milyenségét nem kell igazolni ezután?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 13. számában (2004. október 18.), 302. kérdésszám alatt
állami szervek Nyilatkozat állami szervek ellenőrzési jogosultságának elfogadásáról
Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 89. számában (2008. december 15.), 1812. kérdésszám alatt
állami támogatás Állami támogatás és közbeszerzés összefüggése
Olyan építési beruházásnál, amelynek értéke nem éri el a 10 millió forintot, de állami támogatás is van benne, kell-e közbeszerzést kiírni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 677. kérdésszám alatt
alszempont Becsült érték hiánya
Mi a helyzet akkor, ha rész- vagy alszempontra nincsen becsült érték?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 126. számában (2011. február 21.), 2599. kérdésszám alatt
általános eljárás
általános szabályok Együttes jogszabály-alkalmazás
A Kbt. 58. §-a szerinti közbeszerzési műszaki leírásra előírtak, illetve a 162/2004. Korm. rendeletben foglaltak együttesen alkalmazandók az ajánlati dokumentációnál? Vagy elegendő lehet csak a rendelet által előírtak alkalmazása?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 5. számában (2004. június 28.), 131. kérdésszám alatt
alternatív ajánlat
alternatív ajánlattétel
alternatív igazolás
alternatív megoldás Dokumentációban meghatározottól eltérő alternatívák az ajánlatban
Lehetséges-e az ajánlattételi felhívástól és dokumentációban meghatározottaktól eltérő alternatívák szerepeltetése az ajánlatban? Kizárja ezt a közbeszerzési törvény?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 118. számában (2010. augusztus 30.), 2469. kérdésszám alatt
alvállalkozás
alvállalkozó
alvállalkozó adatai 10 százalék alatti alvállalkozók nevének és címének megjelölése az ajánlatban
A 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nevét és címét meg kell-e jelölni az ajánlatban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 129. számában (2011. április 26.), 2662. kérdésszám alatt
alvállalkozó bevonása
alvállalkozó fogalmának változása Alvállalkozó meghatározásának változása
Változott-e az alvállalkozó meghatározása a Kbt. mostani módosításakor?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 119. számában (2010. szeptember 20.), 2472. kérdésszám alatt
alvállalkozó igazolásai
alvállalkozó kiválasztása Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága
Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 697. kérdésszám alatt
alvállalkozó megjelölése
alvállalkozó nevesítése
alvállalkozó teljesítése
alvállalkozó változása
alvállalkozói kifizetések
alvállalkozói közreműködés aránya
alvállalkozói közreműködés mértéke
alvállalkozói lista Minősített alvállalkozói lista
Hol lehet részletes tájékoztatást kapni arra vonatkozóan, hogyan, milyen feltételekkel lehet a minősített alvállalkozói listára kerülni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 11. számában (2004. szeptember 20.), 267. kérdésszám alatt
alvállalkozói minőség
alvállalkozói részesedés mértéke
alvállalkozói számla
alvállalkozói szolgáltatás Tenderkiírás alvállalkozói szolgáltatás igénybevételére
A helyi (100 százalékos önkormányzati tulajdonú) városgazdálkodási kft. köteles-e közbeszerzést kiírni az éves hóeltakarítási, síkosságmentesítési munkák során alvállalkozói szolgáltatás igénybevételére?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 18. számában (2005. január 10.), 418. kérdésszám alatt
alvállalkozói teljesítés
alvállalkozói teljesítés értéke
alvállalkozók pályáztatása Alvállalkozók pályáztatásának rendje
Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 725. kérdésszám alatt
anyacég
anyacég referenciája Anyacég referenciájának elfogadása
Külföldi cég magyar fióktelepe lehet ajánlattevő a közbeszerzési törvény szerint. Ilyen esetben az anyacég referenciáit vagy egyik alkalmassági tényezőit a fióktelep szerepeltetheti-e ajánlatában, vagy csak abban az esetben tehet úgy, ha a külföldi anyacég "közös ajánlattevő"-ként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként nevesítve szerepel az ajánlatban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 30. számában (2005. július 11.), 710. kérdésszám alatt
anyagi fedezet
anyavállalat
APEH-igazolás APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 41. számában (2006. február 27.), 915. kérdésszám alatt
ár
árajánlat
aránytalan gazdasági sérelem Üzleti titok indokolásának kérdései
Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 242. számában (2020. május 13.), 4511. kérdésszám alatt
aránytalan kötelezettségvállalás
aránytalan sérelem Indokolás az üzleti titkot tartalmazó irathoz
Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 236. számában (2019. november 6.), 4418. kérdésszám alatt
aránytalanság
aránytalanul alacsony ár
aránytalanul alacsony ár vizsgálata
árarány Az ár aránya a részszempontok meghatározása között
Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet - például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 862. kérdésszám alatt
árazott költségvetés
árbevétel
árbevételi követelmény
áremelés Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén
A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 17. számában (2004. december 13.), 392. kérdésszám alatt
árfolyamkövetés Árfolyamkövető algoritmus bevezetése a szerződésbe szerződésmódosítással
Van-e lehetőség az árfolyamkövető algoritmus szerződésbe való beillesztésére módosítás során?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 243. számában (2020. június 17.), 4527. kérdésszám alatt
árlejtés
ármaximalizáció
árrészletező Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása
Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 245. számában (2020. augusztus 5.), 4554. kérdésszám alatt
áru rendeltetése Eljárásfajták alkalmazása áru rendeltetése szerint
Közszolgáltató cég részére árubeszerzést kell lefolytatnunk. Az áru egy részét a közszolgáltatásban kívánják felhasználni, a másik részét azonban tovább akarják értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy a közszolgáltatás részére beszerzendő árut a különös eljárás szerint, a viszonteladás céljából beszerezni kívánt részét pedig az általános eljárás szerint kell beszerezni? (A cég nem rendelkezik kizárólagos joggal az áru eladására, valamint a Közbeszerzések Tanácsánál általános ajánlatkérőként és közszolgáltatóként is bejelentkezett.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 130. számában (2011. május 16.), 2673. kérdésszám alatt
árubeszerzés
árubeszerzés értéke Beszerzés értékének csökkenése saját kivitelezés miatt
A saját kivitelezés csökkenti-e az árubeszerzés értékét?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 57. számában (2007. január 29.), 1237. kérdésszám alatt
árváltozás Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén
Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 13. számában (2004. október 18.), 312. kérdésszám alatt
árváltoztatás
árverés Árverés indítása az EKR-ben
Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 221. számában (2018. augusztus 8.), 4225. kérdésszám alatt
árverseny Árverseny árlejtéskor
Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 222. számában (2018. szeptember 12.), 4248. kérdésszám alatt
átalakulás
átalánydíjas szerződés Átalánydíjas szerződés a közbeszerzésben
Mikor számít átalánydíjas szerződésnek egy árazott költségvetést is tartalmazó építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 192. számában (2016. március 9.), 3810. kérdésszám alatt
átláthatóság elve Alkalmassági követelmény módosítása
Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 253. számában (2021. április 14.), 4683. kérdésszám alatt
átláthatósági biztos Átláthatósági biztos
Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 111. számában (2010. április 6.), 2299. kérdésszám alatt
átláthatósági megállapodás
átutalás Készpénzes fizetés kikötése közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben
Lehet-e olyan szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, ahol az ellenértéket készpénzben fizeti meg az ajánlatkérő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 127. számában (2011. március 16.), 2629. kérdésszám alatt
átváltási szabályok Átváltási szabályok közösségi értékhatárok meghatározásához
Honnan tudható meg, hogy a közösségi értékhatárok megállapításánál milyen átváltást kell alkalmazni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 15. számában (2004. november 15.), 350. kérdésszám alatt
átvételi határidő Dokumentáció átvételének határideje
Mi indokolja, hogy a közbeszerzési eljárások során a dokumentáció átvételének határideje azonos legyen az ajánlattételi határidő lejártával, órára megegyezően?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 19. számában (2005. január 24.), 437. kérdésszám alatt
átvilágítás Gazdasági társaságok átvilágítása és a közbeszerzés kapcsolata
Gazdasági társaságok átvilágítását tervezi az önkormányzat. Ez a szolgáltatás a közbeszerzési törvény hatálya alá esik-e?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 7. számában (2004. július 26.), 175. kérdésszám alatt
azonnali beszedési megbízás
azonos ajánlatkérő