Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

E-certis
e-közbeszerzés
e-közbeszerzés gyakorlata E-közbeszerzés
Hogyan működik napjainkban az e-közbeszerzés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 116. számában (2010. július 19.), 2412. kérdésszám alatt
EEKD
egészségügyi beszerzések Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől
Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 251. számában (2021. február 3.), 4642. kérdésszám alatt
egészségügyi szervezet beszerzése
egészségügyi szolgáltatás Közbeszerzési összeghatár fogorvosi alapellátás vállalkozásba adása esetén
Egészségügyi szolgáltatás keretében a fogorvosi alapellátás önkormányzat részéről történő vállalkozásba adása esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Hogyan kell ilyen esetben a közbeszerzési összeghatárt meghatározni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 676. kérdésszám alatt
egybeszámítás
egybeszámítás módja
egybeszámítási kötelezettség
egyéb érdekelt Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban
A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 104. számában (2009. november 9.), 2133. kérdésszám alatt
egyéb foglalkoztatási jogviszony Egyéb foglalkoztatási jogviszony feltüntetése az ajánlatban
Mit jelent az egyéb foglalkoztatási jogviszony? Aki ilyen jogviszonyban van ajánlattevővel, és ajánlattevő bevonja a teljesítésbe, ezt az ajánlatában hol, milyen formában kell feltüntetnie? Esetleg alvállalkozóként?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 132. számában (2011. június 27.), 2714. kérdésszám alatt
egyéb információ Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban
Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1192. kérdésszám alatt
egyéb kommunikációs cselekmény Ajánlatkérő kötelezettsége az ún. egyéb kommunikációs cselekmény körében
Miért nem válaszol az egyéb kommunikációmra az ajánlatkérő, ha azt szeretném megtudni, hogy mikorra várható az eljárás eredménye, ugyanis már letelt a 60 nap?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 224. számában (2018. november 7.), 4268. kérdésszám alatt
egyéb módon meg nem felelés Ajánlat "egyéb módon meg nem felelése" a gyakorlatban
Tudnának ismertetni a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okkal kapcsolatos néhány gyakorlati tapasztalatot?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1193. kérdésszám alatt
egyéb módon nem megfelelőség Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása
Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 854. kérdésszám alatt
egyéb szolgáltatás
egyéb tájékoztatás "Egyéb tájékoztatás" eljárási cselekmény értelmezése, joghatása
Felkerült a felületre egy olyan eljárási cselekmény, melynek megjelölése "Egyéb tájékoztatás". Ezt a meghatározást nem látom a jogszabályban. Milyen joghatása lehet ennek az eljárási cselekménynek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 220. számában (2018. július 18.), 4205. kérdésszám alatt
egyedi szerződés
egyedi szükségletek Egyedi szükségletek figyelembevétele a közbeszerzésben
Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg - receptre - írja fel az orvos a szükségletet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 565. kérdésszám alatt
egyedi termékek beszerzése Eljárás kis értékű, egyedi tételek beszerzése esetén
Általános iskola esetében a kötelező eszközök beszerzésére fordítható keret meghaladja a 4 millió forintot. Egyedileg viszont a 100 forintos tételtől a 200 ezer forintos tételig több száz terméket tartalmaz a beszerzési kör, a beszerzéseket a különböző helyeken és különböző forgalmazótól lehet eszközölni. Hogyan kell eljárni, vonatkozik ezekre a Kbt.?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 33. számában (2005. szeptember 12.), 764. kérdésszám alatt
egyedüli tag
egyenérték Termékek, szolgáltatások egyenértékűségének bizonyíthatósága
Cégünk iktatóprogramot kíván beszerezni - a korábbiakban még manuális iktatórendszerrel rendelkeztünk. Ha egy adott szoftvertípusra írjuk ki a közbeszerzést, hogyan bizonyítható, hogy az egyik szoftver egyenértékű a másikkal, illetve ha funkcionális követelményeket határozok meg, mennyire specializálható az?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 59. számában (2007. március 12.), 1279. kérdésszám alatt
egyenértékű termék
egyenértékűség
egyéni vállalkozó
egyenlő bánásmód
egyesület Egyesület mint kapacitást biztosító szervezet
Egyesület bevonható-e egy ajánlatadás során mint kapacitást biztosító szervezet? Az egyesület bizonyos tagja adott eljárásban szakértőként kerülne bemutatásra alkalmasság igazolására. Jól értjük, hogy mivel egyesületek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és annak tagjai nem munkaviszonyban állnak az egyesülettel, erre nincs lehetőség?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 255. számában (2021. június 16.), 4726. kérdésszám alatt
egyetem Egyetemek a központosított közbeszerzésben
Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 17. számában (2004. december 13.), 415. kérdésszám alatt
egyetemleges felelősség
egyfordulós tárgyalás Egyfordulós tárgyalás megtarthatósága két alkalommal
Egyfordulós tárgyalást lehet-e két alkalommal megtartani, ha az időben elhúzódik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 49. számában (2006. augusztus 14.), 1079. kérdésszám alatt
egyház
egyházi fenntartású intézmény Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén
Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 253. számában (2021. április 14.), 4689. kérdésszám alatt
egységes európai közbeszerzési dokumentum
egységes per "Egységes per"
Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 114. számában (2010. június 7.), 2361. kérdésszám alatt
egyszakaszos eljárás Egyszakaszos eljárás értelmezése
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 32. számában (2005. augusztus 22.), 747. kérdésszám alatt
egyszerű eljárás
egyszerű eljárás követelményei Szakmaiság érvényesülése egyszerű közbeszerzési eljárásban
Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 23. számában (2005. március 21.), 545. kérdésszám alatt
egyszerű eljárás szabályai Egyszerű eljárás
Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 124. számában (2011. január 10.), 2559. kérdésszám alatt
egyszerű fordítás
egyszerű háromajánlatos eljárás Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága
Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 122. számában (2010. november 22.), 2534. kérdésszám alatt
egyszerű közbeszerzési eljárás
egyszerű másolat
egyszerű tervpályázati eljárás Egyszerű tervpályázati eljárás
Mi az egyszerű tervpályázati eljárás lényege?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 3. számában (2004. június 1.), 88. kérdésszám alatt
egyszerűsített eljárás
együttes adóigazolás
együttes megfelelés
együttműködési megállapodás
EKR
EKR elhagyása
EKR-azonosító Meghívásos eljárás azonosítása
E-mail érkezik egy eljárásról, de nem tudunk róla semmi konkrétat. Miért nem azonosítja a rendszer pontosabban, hogy mire is hívtak meg?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 220. számában (2018. július 18.), 4206. kérdésszám alatt
EKR-jogosultságok
EKR-űrlapok
elállás
elállás joga
elbírálás határideje Indokoltan meghosszabbított elbírálási határidő lerövidíthetősége
Lehetőség van-e arra, hogy az indokoltan meghosszabbított elbírálási határidőt is lerövidítse az ajánlatkérő, ha hamarabb döntést hozott? (Figyelemmel a lehető leggyorsabb elbírálás elvére.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 58. számában (2007. február 19.), 1256. kérdésszám alatt
elektronikus
elektronikus ajánlat
elektronikus aláírás
elektronikus árlejtés
elektronikus aukció
elektronikus bontás Elektronikus bontás folyamata
Az elektronikus bontás hogyan zajlik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 125. számában (2011. január 31.), 2594. kérdésszám alatt
elektronikus cégeljárás
elektronikus cselekmények
elektronikus eljárás
elektronikus feladás Közzétételi díj megfizetésének igazolása elektronikus feladás esetén
Elektronikus úton történő feladás (e-mail) esetében hogyan igazolható a közzétételi díj megfizetése, ha a fizetés átutalással történik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 7. számában (2004. július 26.), 190. kérdésszám alatt
elektronikus fizetés "Elektronikus befizetés" igazolása
Hogyan történik a gyakorlatban az elektronikus úton történő befizetés igazolása?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 49. számában (2006. augusztus 14.), 1100. kérdésszám alatt
elektronikus forma A papír alapú Közbeszerzési Értesítő megszüntetésének ellentmondásossága
Véleményük szerint nem ellentmondásos-e az, hogy a Közbeszerzések Tanácsa meg akarja szüntetni az Értesítő papír alapú változatát? Nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe az internettel nem rendelkező ajánlattevők?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1203. kérdésszám alatt
elektronikus hirdetményfeladás
elektronikus hirdetménykezelés Elektronikus hirdetménykezelő rendszer "fejlődése"
Az elektronikus hirdetménykezelő rendszer mikor fogja kezelni a határozatlan idejű szerződést ott, ahol határidőket kell a hirdetményben feltüntetni? Mikor lesz megoldva, hogy a dátumok vagy legalább az évszám begépelhető legyen, mert jelenleg például egy 3 évvel ezelőtti időpontot 36 visszalépéssel (vissza nyilacskák) lehet rögzíteni? Mikor fogja tudni az ajánlatkérő elektronikus rendszerén is megjelentetni a megbízott által elektronikusan feladott hirdetményt (ajánlatkérő e-mail értesítése mellett)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 67. számában (2007. augusztus 27.), 1396. kérdésszám alatt
elektronikus hírközlési szolgáltatás
elektronikus igazolás
elektronikus irat
elektronikus katalógus
elektronikus kommunikáció
elektronikus közbeszerzés
elektronikus közbeszerzések Elektronikus közbeszerzés
2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 109. számában (2010. február 22.), 2251. kérdésszám alatt
elektronikus közbeszerzési kötelezettség
elektronikus levél
elektronikus licit
elektronikus okirat
elektronikus út
elektronikus ügyintézés
elektronikus űrlap EEKD létrehozásának szükségessége
Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 251. számában (2021. február 3.), 4641. kérdésszám alatt
élelmiszer Élelmiszer-beszerzés problémái
Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 58. számában (2007. február 19.), 1247. kérdésszám alatt
elírás
eljárás
eljárás dokumentálása
eljárás előkészítése
eljárás eredménytelenné nyilvánítása A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása
A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
- Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
- Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 252. számában (2021. március 10.), 4665. kérdésszám alatt
eljárás eredménytelensége
eljárás érvényessége Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 28. számában (2005. május 30.), 651. kérdésszám alatt
eljárás érvénytelensége
eljárás felfüggesztése
eljárás hivatalból
eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 123. számában (2010. december 13.), 2555. kérdésszám alatt
eljárás lezárása Megkezdett eljárás törlése az EKR-ben
Tudom-e törölni a megkezdett eljárásomat a rendszerben? Most elindítottunk többet is, gyakoroltuk, de szeretnénk eltüntetni ezeket a "kezdeményeket". Van erre lehetőség?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 221. számában (2018. augusztus 8.), 4232. kérdésszám alatt
eljárás megbontása "Több eljárásra bontás" feltételei
A becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a beruházás több eljárásra bontható, azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű. Helyes ez a megállapítás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 675. kérdésszám alatt
eljárás megindítása
eljárás megindíthatósága
eljárás megismétlése Egyszerű eljárás megismételhetősége
Önkormányzatunk - a térség többi településéhez hasonlóan - szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 734. kérdésszám alatt
eljárás megkezdése Közbeszerzési eljárás kezdetének rögzítése
Mi a jelentősége a közbeszerzési eljárás megkezdése időpontja pontos rögzítésének?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 6. számában (2004. július 12.), 155. kérdésszám alatt
eljárás megválasztása
eljárás szabályszerűsége
eljárás tárgya Eljárás "főbb mennyisége"
Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2643. kérdésszám alatt
eljárás újraindítása Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt
Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 245. számában (2020. augusztus 5.), 4558. kérdésszám alatt
eljárásfajták
eljárási díj
eljárási dokumentum
eljárási dokumentum módosítása
eljárási határidő Eljárási határidők döntőbizottsági eljárásban
Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 45. számában (2006. május 22.), 1018. kérdésszám alatt
eljárási időtartam Eljárási időtartamok csökkentése
Nem tervezi-e a jogalkotó a nyílt eljárás időintervallumainak csökkentését? (Véleményünk szerint az eljárás időtartama indokolatlanul hosszú.) A közbeszerzések átláthatósága, az esélyegyenlőség és a nyilvánosság biztosítása érdekében nem lenne-e célszerű a határidők lerövidítése abból a célból, hogy minél több ajánlatkérő válassza ezt az eljárásfajtát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 72. számában (2007. december 17.), 1470. kérdésszám alatt
eljárási lehetőség Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában
Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 836. kérdésszám alatt
eljárási rezsim Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése
Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 53. számában (2006. november 6.), 1164. kérdésszám alatt
eljárási szakaszok Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata
Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 4. számában (2004. június 14.), 113. kérdésszám alatt
eljárásindítás kötelezettsége Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén
El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 247. számában (2020. október 14.), 4584. kérdésszám alatt
eljárások száma Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma
Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett - kiírt - eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 90. számában (2009. január 12.), 1830. kérdésszám alatt
eljárásrend
eljárást megindító felhívás
eljárástípus
eljárástípus megjelölése Eljárás Kbt. fejezete szerinti megjelölése ajánlattételi felhívásban
Az ajánlattételi felhívásban mely fejezet szerinti eljárást kell beikszelni, ha az értékhatár eléri az uniós rezsimet? (A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásoknál volt példa arra, hogy mind a negyedik, mind a hatodik fejezet be volt ikszelve.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 49. számában (2006. augusztus 14.), 1084. kérdésszám alatt
eljárásválasztás Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén
2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.), 807. kérdésszám alatt
elkésett ajánlat
elkésett kérelem Eljárás felfüggesztése iránti kérelem elkésettsége
Az ajánlatkérő szolgáltatás beszerzésére irányuló nyílt eljárását a döntőbizottság az ajánlattételi határidő lejárta előtt három nappal kérelemre felfüggesztette. Az ajánlattevő kérelmét a dokumentáció megvásárlását követő 48. napon nyújtotta be. Kérdésünk: elkésett-e a kérelem?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 46. számában (2006. június 12.), 1027. kérdésszám alatt
ellenérték
ellenérték visszatérítése Ajánlati dokumentáció árának visszatérítése
Mikor jár vissza az ajánlati dokumentáció ára, hol hivatkoznak rá?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 12. kérdésszám alatt
ellenjegyzés
ellenőrzés
ellenőrzést végző szervezet Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése
Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 206. számában (2017. május 10.), 3999. kérdésszám alatt
ellenszolgáltatás
ellenszolgáltatás értéke Becsült érték összetevői
Értékjelzéssel ellátott utalványok (például: étkezési jegy stb.) beszerzése esetén az össznévérték alapján kell számítani a becsült értéket? A beszerzésük (például: nyomdai munka, jutalék) szolgáltatási értékét figyelembe kell venni a becsült érték megállapításánál?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 130. számában (2011. május 16.), 2668. kérdésszám alatt
ellenszolgáltatás teljesítése Alvállalkozók kifizetése
Az alvállalkozók teljesítéseire vonatkozó számlák kiegyenlítésének határidejét mely időponttól kell számítani (teljesítés, számla kelte, számla benyújtása)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 122. számában (2010. november 22.), 2538. kérdésszám alatt
ellentmondó adatok Eljárás eltérő megvalósítási idő meghatározása esetén
Mi a teendője az ajánlatkérőnek, ha az ajánlattevő rövidebb megvalósítási időt határozott meg a felolvasólapon, és ennél hosszabbat a megvalósítási ütemterven, abban az esetben, ha az átfutási idő értékelési szempontként szerepelt a kiírásban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 727. kérdésszám alatt
elmaradt tétel "Elmaradt tételek" kezelése
Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 242. számában (2020. május 13.), 4514. kérdésszám alatt
előkészítés Tervezési feladatok összeszámítása
Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok - így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv - öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 38. számában (2005. december 27.), 876. kérdésszám alatt
előleg
előlegfizetés
előminősítés
előminősítési hirdetmény EKR-en kívüli eljárások
Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 222. számában (2018. szeptember 12.), 4241. kérdésszám alatt
előminősítési jelentkezés Előminősítési jelentkezés adattartalma
Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 32. számában (2005. augusztus 22.), 753. kérdésszám alatt
előminősítési rendszer EKR-en kívüli eljárások
Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 222. számában (2018. szeptember 12.), 4241. kérdésszám alatt
előminősített cég Előminősített cég mint ajánlattevő
Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt - az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén - ajánlatoknál ajánlattevőként?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 17. számában (2004. december 13.), 405. kérdésszám alatt
előnyben részesítés Előnyben részesítés a közbeszerzésben
Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 9. számában (2004. augusztus 23.), 224. kérdésszám alatt
előnyben részesítés tilalma Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben
Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 33. számában (2005. szeptember 12.), 777. kérdésszám alatt
előre nem látható ok Előre nem látható okok a gyakorlatban
Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 8. számában (2004. augusztus 9.), 205. kérdésszám alatt
előszerződés Kötelezettségvállalások jogi formáinak kiterjesztése
Igaz-e, hogy az előszerződést a továbbiakban nem lehet kérni az ajánlattevőtől, például referencia esetében, ha alkalmasságot igazol? (Nem találom a módosításban az erre vonatkozó szabályt.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 238. számában (2020. január 8.), 4448. kérdésszám alatt
előzetes kontroll Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja
Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 104. számában (2009. november 9.), 2135. kérdésszám alatt
előzetes megfelelés Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő
Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 104. számában (2009. november 9.), 2136. kérdésszám alatt
előzetes minősítés Előzetes minősítés
Mit jelent nemzetbiztonsági beszerzésnél az előzetes minősítés? Ki kezdeményezheti?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 149. számában (2012. augusztus 15.), 3008. kérdésszám alatt
előzetes minősítés, beszerzéshez kötődő minősítés Előzetes és beszerzéshez kötődő minősítés
Van-e különbség az előzetes minősítés és a beszerzéshez kötődő minősítés között?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 149. számában (2012. augusztus 15.), 3009. kérdésszám alatt
előzetes összesített tájékoztató
előzetes összesített tájékoztató tartalma Korábban lebonyolított eljárások az előzetes összesített tájékoztatóban
Az előzetes összesített tájékoztatóban az április 15-ig már lebonyolított eljárásokat is fel kell tüntetni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 23. számában (2005. március 21.), 550. kérdésszám alatt
előzetes piaci konzultáció
előzetes tájékoztatás
előzetes tájékoztató
előzetes tájékoztató közzététele
előzetes vitarendezés
előzetesen közzétett tájékoztató Közös ajánlattétel lehetősége előzetesen közzétett tájékoztatóra jelentkezett gazdasági szereplővel
A Kbt. 115. §-ának (4) bekezdése alapján azok az ajánlattevők, akiket/amelyeket az ajánlatkérő maga választ, tehetnek-e ajánlatot olyan gazdasági szereplővel közösen, akik/amelyek az előzetesen közzétett tájékoztatóra jelentkeztek? (Mintha ez a lehetőség hiányozna a szabályozásból.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 189. számában (2015. december 1.), 3761. kérdésszám alatt
elszámolás Közbeszerzési eljárás eredményeként végzett közhasznú tevékenység elszámolása
Cégünk közhasznú társaság. Közbeszerzési eljárásban nyertünk el egy olyan építési munkát, amely a közhasznú tevékenységeink közé tartozik az alapítói okirat szerint is. Ezt a megnyert építési munkát a társaságnak vállalkozási vagy közhasznú tevékenységei között kell elszámolnia?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 51. számában (2006. szeptember 25.), 1136. kérdésszám alatt
eltérési lehetőség szerződéstől Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint
Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le - uniós értékhatár alapján - élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében - élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be - olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 835. kérdésszám alatt
eltérő rendeltetés Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén
Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1754. kérdésszám alatt
eltérő teljesítési határidő Szerződéskötés eltérő teljesítési határidővel
Építési beruházásra indított nyílt közbeszerzési eljárás eredményhirdetését az eredetileg megadott időponthoz képest 30 nappal elhalasztotta az ajánlatkérő. Így a befejezési határidő december 15-ére módosult. Mivel útépítésről van szó, az időjárás miatt a munka nem fejezhető be. Kérdésünk: Megköthetjük-e a szerződést 2006. május 31-ei teljesítési határidővel, vagy csak december 15-ével, és kell-e a szerződést módosítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.), 816. kérdésszám alatt
eltiltás hatálya Hamis adatszolgáltatás miatti eltiltás hatálya
A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan - ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 66. számában (2007. augusztus 6.), 1385. kérdésszám alatt
eltiltás közbeszerzési eljárásban részvételtől Eltiltás lehetőségének megszűnése 2021-ben
Van-e annak jelentősége, hogy a továbbiakban a jogorvoslati fórum nem tilthatja el az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 250. számában (2021. január 13.), 4629. kérdésszám alatt
eltiltott és kizárt gazdasági szereplők Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája
Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 249. számában (2020. december 9.), 4622. kérdésszám alatt
energia Energiavásárlás közbeszerzés-kötelezettsége
A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 49. számában (2006. augusztus 14.), 1098. kérdésszám alatt
engedély Engedélyek csatolása kereskedelemben forgalmazott áruk esetén
Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 26. számában (2005. május 2.), 618. kérdésszám alatt
engedélyezés Közbeszerzési eljárás megindíthatósága engedélyezett forrás hiányában
A közbeszerzési eljárás megindítható-e abban az esetben, ha a beruházás forrása még nincs engedélyezve, csak ígérvény van rá?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 6. számában (2004. július 12.), 152. kérdésszám alatt
engedélyköteles építési beruházás 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében
Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új - vízjogiengedély-köteles és meglévő - műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 117. számában (2010. augusztus 9.), 2439. kérdésszám alatt
engedményezés
építési beruházás
építési beruházások szabályozásának változása
építési engedély
építési koncesszió
építési munka Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén
Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 54. számában (2006. november 27.), 1184. kérdésszám alatt
építési terv Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége
Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1191. kérdésszám alatt
építésügyi hatósági engedély 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén
Vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén - mely vagy vízjogiengedély-köteles, vagy nem - kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 117. számában (2010. augusztus 9.), 2440. kérdésszám alatt
építészeti-műszaki tervezés Eljárás egyéb tervezői feladatokra
Helyesen járunk-e el, ha a kötelezően lefolytatandó tervpályázati eljárás körén kívül eső egyéb tervezési feladatokra (útépítési, közműkiváltási, villanyenergia tervezési feladatai) a közbeszerzési eljárást a szolgáltatásokra érvényes előírások szerint folytatjuk le?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 18. számában (2005. január 10.), 423. kérdésszám alatt
építmény Építmény a Kbt.-ben
Az új Kbt. szerint mi tekinthető építménynek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 16. kérdésszám alatt
építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése
Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 208. számában (2017. július 12.), 4024. kérdésszám alatt
építőmesteri keretszerződés Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban
Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 108. számában (2010. február 1.), 2227. kérdésszám alatt
építtetői fedezetbiztosítási számla Számlanyitás és szerződéskötés uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projekteknél
Az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében az építtetői fedezetkezelő szerződést az ajánlatkérő a szerződés hatálybalépéséig köti meg. A közreműködő szervezet mikor nyitja meg a fedezetbiztosítási számlát, erre mikor köt szerződést? Időben ez meg kell, hogy előzze a fedezetkezelő szerződéskötést? Erről mikor kell, hogy tájékoztatást adjon az ajánlatkérő részére a közreműködő szervezet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 117. számában (2010. augusztus 9.), 2448. kérdésszám alatt
érdeklődés jelzése
érdeksérelem
eredeti igazolás Igazolások eredetisége
A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján valamennyi, a közbeszerzési pályázathoz csatolt igazolásnak eredetinek kell lennie?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 4. számában (2004. június 14.), 121. kérdésszám alatt
eredeti okirat
eredetigazolás Termék eredetiségének igazolása
Eljárásokban tapasztaljuk, hogy a kiírók "a megajánlott termék eredetiségének igazolását" kérik. A szokásos módon benyújtott forgalmazási jogosultság, tanúsítványok, gyártói megfelelőségi nyilatkozatok nem elegendők a kiírók számára. Nem vagyunk gyártók, csak kizárólagos forgalmazók, számunkra nem egyértelmű, hogy mit értenek eredetiségen, és azt hogyan szükséges igazolni.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 175. számában (2014. október 8.), 3508. kérdésszám alatt
eredmény közzététele
eredményes közbeszerzés Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményessége
Egyszerű közbeszerzési eljárásnál, ha a három borítékból kettő üres, lehet-e eredményes az eljárás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 39. számában (2006. január 16.), 882. kérdésszám alatt
eredményhirdetés
eredményhirdetés elhalasztása
eredményhirdetés határideje
eredményhirdetés mellőzése Eredményhirdetés elmaradásának indokolása értékhatár alatti beszerzéseknél
Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 253. számában (2021. április 14.), 4684. kérdésszám alatt
eredményről szóló tájékoztató Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje
A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 244. számában (2020. július 15.), 4541. kérdésszám alatt
eredménytelen eljárás
eredménytelenné nyilvánítás
eredménytelenség
eredménytelenségi ok
erkölcsi bizonyítvány
erőforrás
erőforrás-szervezet
erőforrást nyújtó szervezet
érték
értékelemzés Értékelemzés a Kbt.-ben
A Kbt. több helyen utal az értékelemzésre. Mit jelent ez a fogalom?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 5. számában (2004. június 28.), 147. kérdésszám alatt
értékelés
értékelés szempontjai
értékelési részszempont
értékelési sorrend Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása
Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 232. számában (2019. július 10.), 4371. kérdésszám alatt
értékelési szempont
értékelési szempontrendszer
értékesítés Kbt. megkerülése a gyakorlatban
A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 60. számában (2007. április 2.), 1285. kérdésszám alatt
értékhatár
értékhatár alatti ajánlatok Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 689. kérdésszám alatt
értékhatár alatti beszerzés
értékhatár túllépése Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén
Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2638. kérdésszám alatt
értékhatárok
értékhatárok változása
értékhatáron kívüli ajánlat Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 728. kérdésszám alatt
értékpapír-kibocsátás Önkormányzat értékpapír-kibocsátása
Az önkormányzat értékpapírt akar kibocsátani. Milyen eljárást kell lefolytatnia ebben az esetben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 21. számában (2005. február 21.), 501. kérdésszám alatt
értékpapírügylet Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása
A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 81. számában (2008. június 23.), 1647. kérdésszám alatt
értelmezés
értelmező rendelkezések
értesítés
érvényesség
érvénytelen ajánlat
érvénytelen eljárás
érvénytelen okirat Érvénytelen okirat érvényessé tétele hiánypótlás keretében
Érvénytelen - például aláírás nélküli nyilatkozat - okiratokat is érvényessé lehet tenni hiánypótlási eljárás keretében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1760. kérdésszám alatt
érvénytelen szerződés Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján
Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 203. számában (2017. február 15.), 3951. kérdésszám alatt
érvénytelenné nyilvánítás
érvénytelenség
érvénytelenségi okok
esélyegyenlőség
esélyegyenlőség sérelme
ESPD
eszköz Építésbe értendő, ún. eszköztípusú dolgok
Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 39. számában (2006. január 16.), 895. kérdésszám alatt
étkezési utalvány
EU
EU-s hirdetmények terjedelme EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai
Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 30. számában (2005. július 11.), 714. kérdésszám alatt
EU-s pályázó
EU-támogatás Idegen nyelv tárgyalóképes ismerete és a Kbt. alapelveinek összefüggése
Az ajánlati felhívásban alkalmasságot kizáró tényezőként szerepel, ha ajánlattevő nem rendelkezik 1 fő építésvezetővel, aki szerepel a műszaki vezetők névjegyzékében, továbbá rendelkezik 10 éves szakmai gyakorlattal és az angol nyelv tárgyalóképes ismeretével. Az eljárás nyelve magyar - igaz tény, hogy európai uniós támogatásból finanszírozott a beruházás. Nem ütközik-e a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe az idegen nyelv tárgyalóképes ismeretének kritériuma?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 38. számában (2005. december 27.), 871. kérdésszám alatt
EUMSZ Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 219. számában (2018. június 20.), 4186. kérdésszám alatt
Európai Bizottság
Európai Bizottság iránymutatása Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása
Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 242. számában (2020. május 13.), 4517. kérdésszám alatt
európai dokumentum Európai dokumentum meghatározása
Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 183. számában (2015. június 10.), 3674. kérdésszám alatt
európai közbeszerzési dokumentum EEKD "láthatósága"
Van olyan eset, amikor látom az EEKD-t, van, amikor újra nem látom, pedig korábban biztosan megvolt, el is kezdtem tölteni. Mi ennek az oka?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 241. számában (2020. április 8.), 4506. kérdésszám alatt
európai szabvány Európai szabvány
Mi minősül európai szabványnak? Tartalmazza-e a Kbt. az azzal kapcsolatos meghatározást?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 2. számában (2004. május 17.), 66. kérdésszám alatt
európai tanúsítvány Európai tanúsítvány
Európai tanúsítványt hogyan lehet beszerezni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 2. számában (2004. május 17.), 67. kérdésszám alatt
Európai Unió Feladás napja EU-s hirdetmény esetén
EU-s hirdetménynél mi számít a feladás napjának, erről melyik jogszabályhely rendelkezik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 11. számában (2004. szeptember 20.), 266. kérdésszám alatt
éves beszámoló
éves beszerzés Éves beszerzések kimutatása
A Kbt. milyen kötelezettségeket ír elő az ajánlatkérőknek éves beszerzéseiket illetően?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 3. számában (2004. június 1.), 84. kérdésszám alatt
éves közbeszerzési terv Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége
Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 14. számában (2004. november 2.), 333. kérdésszám alatt
éves statisztikai összegzés